Page 51 - Debrecen Képeskönyve
P. 51
éppen ezért Debrecentől vártak távoli reformá- és a későbbi pusztítások miatt a diákok lajstroma
tus vidékek nemcsak „vásárfi át” vagy olvasmányt, is csak 1588-tól maradt ránk. A reformáció előtt
de iránymutatást, szellemi vezetőt is. A Tiszántúl viszonylag kevés debreceni hallgató utazott kül-
református népe vallási és politikai kérdésekben földi egyetemekre. Ezen a téren 1540-től jelentős
Debrecenre fi gyelt. A különböző városi funkciók, fordulat történt: az 1571-es wittenbergi törvényt
gazdaság és művelődés egymás hatását erősítő már 4 debreceni diák írta alá, sőt az 1588 előtt
összjátékát mutatja, hogy egy-egy fontosabb új ismert 12 rektor mindegyike a kor legfontosabb
kiadvány megjelentetését országos nagyvásárok egyetemén, Wittenbergben tanult. A számszerű
alkalmaira időzítették. Gönczi Kovács György püs - ada toknál ezúttal talán lényegesebb, hogy a Kol-
pök már a 16. század végén joggal írhatta tanácsi légium szervezetéhez és eszmeiségéhez szintén
vezetőknek: „A ti kegyelmetek városa (…) gondot a wittenbergi egyetem adta a legfontosabb gon-
viselt az Isten Anyaszentegyházára, az tanítókra dolatokat. A reformáció századának 90-es éveitől
és tanulókra (…) ennek okáért mindmáiglan fő- – a lutheri és kálvini irány élesebb elkülönülésé-
nek tartatik az mi országunkban.” től – 1622-ig összesen 173 magyar tanult Heidel-
berg egyetemén. Közülük 48, azaz közel 30 szá-
zalék volt debreceni. A neveléstörténeti irodalom
A KOLLÉGIUM Sturm strassburgi tanrendjének és Trotzendorf
híres goldbergi iskolájának debreceni hatását is
A reformátorok a tudást a Szentírás kulcsának te- feltárta. Az utóbbi módszerének lényege szerint
kintették, így számukra az ismeret nem csak evilági a növendékek kizárólag latinul társaloghattak
haszonnal szolgált. Komolyan vették az iskolát, egymással, fejlett önkormányzatuk volt, és a kivá-
mint olyan intézményt, amely közvetlen kapcso- lóbbakat bevonták az oktatás feladatába. Heidel-
latban lehet az üdvösséggel. Európában ebből berg pusztulása, azaz 1622 után a debreceni diá kok
a háttérből, a katekizmus oktatásából született fi gyelme Németalföld, Svájc és Anglia felé for-
az anyanyelvű népoktatás gondolata. „Azért hát dult, majd a 18. század végén kiváltképpen Göt -
urak, királyok, papok, rontsátok el a sok bálvánt tingen egyetemét látogatták. A Kollégium Rácz
(…), csináljatok oskolákat azokból” – szólt Méliusz István számításai szerint a legnyomasztóbb pénz-
intése. Már az 1562-es debreceni hitvallás a ható- hiány idején is évi 6–7 diákját indította nyugat-
ságok kötelességeként kezelte „az ige veteményes európai egyetemekre. A külországi protestáns
kertei”, az iskolák és akadémiák gondozását az centrumokkal kiépített kapcsolat természetesen
ország jövedelmeiből. A „Keresztyén Respublika” nem csupán szervezeti vonatkozásban érvénye-
kegyúri jogokat gyakorló tanácsa az egyházi veze- sült, de mindvégig befolyásolta a hazai oktatás
téssel együttműködve konkrét tanrendi kérdések- módszereit, tananyagát, és meghatározta annak
ben is érvényesíthette befolyását. Az 1567-es deb- fi lozófi ai hátterét: Amesius, Ramus, Descartes,
receni zsinat szabályozta az oktatás felügyeletét a New ton, Leibniz és Wolff hatása Magyarországon
Tiszántúlon, előírta az egyházlátogató esperesek először Debrecenben és más protestáns intézmé-
ellenőrzési kötelességét. A reformációt követően nyekben jelentkezett.
az egész egyházkerületben megnövekedett az Annak ellenére, hogy 1626-ig csupán egyetlen
iskolával rendelkező kisebb települések aránya, professzora volt a Kollégiumnak, Szenczi Molnár
és a 17. században már csak a legszegényebb egy- Albert már 1584-ben följegyezte naplójában, hogy
házközségekben nem volt iskola. A folyamat oda csupán a Pozsony megyei Szencről és közvetlen
vezetett, hogy 200 év elteltével a Tiszántúlon pon- környékéről tízen iratkoztak be. A földrajzi távol-
tosan ugyanannyi református iskola volt, ahány ságot tekintve ez a tény önmagában is az iskola
egyházközség. vonzását mutatja, amely elsősorban a rektorok jó
A hagyomány az 1538-as esztendőhöz köti, azaz hírétől függött. Olyan személyiségek voltak kö-
két évvel Bálint pap (Pápa reformátora) érkezése zöttük, mint Félegyházi Tamás (bibliafordító, aki
utánra valószínűsíti a debreceni iskola protestáns Krakkóban, Boroszlóban, Frankfurtban és Wit-
fordulatát. A tanárok nevét azonban a 60-as évek- tenbergben tanult), Laskai János (az első magyar
ből sem ismerjük hiánytalanul, az 1564-es tűzvész nyelvű matematika-tankönyv szerzője), Újfalvi
A gályarabok emlékoszlopa a Református Kollégium előtt
A következő oldalon a Református Kollégium főépülete
46 47
