Page 37 - Debrecen Képeskönyve
P. 37
törekvéseknek volt kitéve. Kezdetben az úgyne- sen – Si mon ffy Sámuel főbíró (1811–1821) sokat mint a református ispotályt templomával. Össze- Szepességből, Ausztriából és Morvaországból be-
vezett királyi biztosok intézménye is ezt szolgálta. tett a refor mokért. sen közel 1400 ház, több mint 1500 gazdasági telepedettek. A mozgékonyabb, kapitalista üzleti
Az 1750-es évektől 1790-ig a tisztújításoknál a A 19. század csapásokkal köszöntött a vá rosra, épület és 50 szárazmalom égett le. felfogást ők hozták a városba. Nekik köszönhető
katolikus szenátorok és a polgármester erőltetésé - 1802 júniusában gyújtogatás okozta tűzvész pusz- Ibrányi Farkas királyi biztos ezek után 1813 ja- az igényesebb polgári életforma és újszerű műve-
vel a kormányzat az autonómiát csorbította. 1785– tított. Leégett a Nagytemplom a mellette lévő nuárjában rendeletben kötelezte a várost a ko- lődési érdeklődés. A debreceni vásárok még jelen-
1790 között Debrecent Bihar vármegyébe sorol- harangtoronnyal, a Veres-toronnyal, a kollégium rábban hozott építési szabályrendelet végrehajtá - tős vonzerővel gyakoroltak. Az évi hat alkalommal
ták be, a közvetlen irányítást a nagyváradi kerü - déli szárnya, magtára és főzőháza, a diákok ún. sára, és hogy négy év alatt a házakat cseréppel két-két hétig tartott országos vásárok 1837-ben is
leti főbiztos és a bihari alispán gyakorolta. A két kunyhói, hét tanári ház, két parókia, három fedjék át. A két nagy tűzvész után beszélhetünk a pestiek után következtek. A helyi kereskedelem-
kiemelkedő főbíró, Domokos Márton és Domokos leány iskola és a városháza egy része. Mintegy 1500 Debrecenben tervszerű városépítési szabályozás- ből élők 80 százaléka kiskereskedő és piacozó,
Lajos viszont végleges eredmények nélkül vezet- ház (Csokonai Vitéz Mihály háza is) és 15 malom ról, bár még az 1820-as évek végén is csak az épü- vásári kereskedő. A városban tényleges nagyke-
te a városn önkormányzata és a vallásszabadság pusztult el. A tanács ekkor adta ki első építési sza- letek kevesebb mint felét fedte cserép. reskedő cég nem volt több tíznél, tizenkettőnél.
védelmében vívott küzdelmét. Domokos Lajost bályrendeletét, melynek értelmében téglából kell A 19. század első felében a népesség foglalko- A lakosság nagy csoportja a kézműiparosoké.
1786-ban megfosztották főbíróságától, mert nem építkezni, és a nádtetőket cserépfedélre cserélni. zási megoszlása az előző század végén kialakult A céhmesterek száma a 19. század első felében
hajtotta végre a német hivatalos nyelvre vonat- Az intézkedések át sem mentek a gyakorlatba, tagolódás folyamatosságát bizonyítja. A kereske- ugyan még mindig 2 ezer körül mozgott, de az
kozó rendeletet. A „kalapos király” halála után amikor 1811 áprilisában újabb tüzek támadtak. delemmel foglalkozók 1809-ben csak 7 százalé- ipar továbbra is az előző századból örökölt tech-
az autonómia helyreállt, a tisztújításoknál nem a A pusztulás elérte a Szent Anna-templomot, a pia - kot tettek ki, az ipar 45 százalékra emelkedett, nikával és munkaszervezeti formával élt. A céhes
vallási hovatartozás, hanem a képesség döntött. risták rendházát és iskoláját, a Fehér Ló Szállót a földművelésből élők aránya változatlan, közel mester nem volt vállalkozó, a legény és az inas
Bizonyos újításokat már a városi tanács is – ekkor (a megyeháza helyén), a II. József által feloszlatott 48 százalék. Újból találkozunk nagyobb keres- nem bérmunkás. A polgárság növekvő igényeit
óhajtott. Ezek – részben a napóleoni háborúk ferences rendi kolostor épületét, amelyben do- kedő cégekkel. Tulajdonosaik között már kevés mutatta több órás, szobafestő, aranyozó, kesztyűs,
miatt – csak lassan érvényesültek, bár – különö - hánybeváltó működött, a katolikus ispotályt, vala - a debreceni származású, nagyobbrészt a felvidéki cukrász, zsemlesütő, sőt zongorakészítő mester.
18. századi habán kancsó szabójelvényekkel Debrecenben működött a közép-tiszai kerámia stílusát
meghatározó fazekasközpont. A debreceni mesterek
18. századi ó
18. századi ónfedeles kancsó szabójelvényekkel technikája, formavilága, díszítésmódja és motívumkincse
szokatlanul sokrétű
szokatlanul sokrétű
A debrece
A debreceni ötvöscéh kannája 1744-ből
33
32 33
