Page 34 - Debrecen Képeskönyve

lás után Debrecen a fejedelem hűségére eskü- város „az uralkodó hűségére tért”. Az év végén sabb, hatóköre összeszűkült, a kalmárok össze- 49-ről 32 százalékra csökkent. A kereskedő né-
dött. A város a szabadságharcnak – különösen a kurucok és a császáriak közötti tárgyalások Ko- köttetései csak Bécsig, Sziléziáig nyúltak. 1717- pesség többsége a hetivásárok forgalmából élt, és
az első felében – egyik fő gazdasági támasza máromi György főbíró közvetítésével indultak, ben a tanács az országos vásárok számát nyolcról állandóan növekedett a hetipiacokon különböző
lett. Kenyérrel, liszttel, vágómarhával, szé nával és az ő házában folytatódtak 1711-ben. Ott fog- négyre csökkentette. Újabb céhek ugyan alakul- cikkeket áruló kofák száma.
és abrakkal, valamint fegyverrel és ruházattal, lalták írásba április 4-én a szatmári békepontok tak: csutorások, mézeskalácsosok, könyvkötők, A 18. század során a földművelésből élők ará-
fuvarbeli szolgáltatásokkal látta el Rákóczi ha- nagyobb részét. bod nárok, olajütők, paplanosok, de a céhes ipar nya 33 százalékról 48-ra növekedett, és változás
dait. Szolgálataiért nagy árat fi zetett Debrecen. Debrecen szabad királyi városi jogállását az átalakulását bizonyítja, hogy sok céh a 18. szá- történt a földek birtoklásában is. Az 1774. évi ren-
A szabadságharc alatt négyszer kényszerültek 1715. évi országgyűlés 108. törvénycikke iktatta zad elején új szabadalomlevelet kért. Szigorúbb dezés az ún. ház utáni földeken megszüntette a
lako sai a várost kiüríteni, bár saját fegyveresek- be azzal, hogy a várost kötelezte római katolikus feltételek között tették lehetővé új mesterek beál- földközösséget. Ezek a belvárosi házas telekkel
kel nem vett részt a harcokban. 1705. október templom, plébánia és a ferencesek rendháza ré- lását, tehát korlátozták a versenyt. A rokon mes- rendelkező polgárok magántulajdonába kerül-
utolján a csá száriak egy hét alatt kifosztották a szére telek biztosítására. A templomot 1720-ban terségek versenye miatt a 18. századtól szemben tek. Nemcsak a földművelő cívisek, hanem a ház-
várost. A temp lomokat, a városházát, a kollégiu- kezdték építeni, és 1746-ban Szent Anna tisztele- álltak a szűcsök és szabók, a mészárosok és hente- tulajdonos iparosok és kereskedők birtokába is,
mot, a pa tikát és a nyomdát is felbecsülhetet - tére szentelték fel. A lelki gondozás 1719-től a pia- sek, a vargák, csizmadiák és tímárok. A vá ros kö - így ezek földműveléssel is foglalkoztak. A 19. szá-
len pusztulás érte. A következő év októberében rista rendre volt bízva. A plébánia a Szent Anna zéprétegének elszegényedését mutatja, hogy 1690- zad elejétől sok iparos nyaranta inkább a határban
a lakosságnak újból el kellett menekülnie. A csá- utcában volt, a rendház és szerény épületben el- ben a legkisebb adót fi zetők az összes adózók dolgozott, mintsem műhelyében. Házuk népe,
szári csapatok két tel jes hónapig pusztítottak. helyezett iskolájuk a Varga utcában. 1716-ban a 40 százalékát, 1708-ban már 72 százalékát tet ték inasuk, segédjük aratással, kapálással, szőlőbeli
A lassan újraéledő várost 1709-ben elérte az ferencesek ismét megtelepedtek, de állandó ko- ki. A század végén a gubacsapók, fésűsök önál- munkával foglalatoskodott. A város által koráb-
országban dúló pestis, másfél év alatt közel két- lostorépületük 1740-ben elkezdett építéséig csak lósultak, a német szabók, cipészek, kőműve sek, ban földesuraiktól vagy a kincstárból meghatáro-
ezer polgára halt meg. Debrecen a kuruc hadi- ideiglenes szállásaik voltak. német ácsok, kalaposok és süvegesek céhbe áll - zott időre zálogba vett pusztákat részben eke alá
szerencse hanyatlását látva, 1708 tavaszán a po- A 18. század elejétől a város nem az előző tak. De az ipar keretei szűkösek, átlagban minden fogták. A zálogösszeg törlesztésére pén z ért vagy
zsonyi országgyűlésen, amikor a rendek közé korszak gazdag Debrecenje. Népessége megfo- második mesternek volt inasa és minden negye- természetbeni bérért a polgárok között osztottak
való felvételét kérte a város, tárgyalásba kezdett gyott, részben ki is cserélődött. Polgárai foglal ko - diknek legénye. Iparcikkeiket maguk árusították a földet, innen a nevük: béresföld. A Hortobágyot
az udvarral. Lényegében ennek folytatása volt zása úgy oszlott meg, hogy 1714-ben a kereske de - helyi piacon vagy egy nagyjából 100 kilométeres és az erdőspuszták kaszálóit nyári, téli legelőnek
1709 telén a váradi császári parancsnoktól, a pol- lem és ipar együtt a földművelésből élők két sze- sugarú körzet vásárain. 1772-re a kereskedelem- használták. A béresföldeken és a kaszálókon a
gárok bihari szőlői művelésének biztosításáról re sének adott megélhetést, de az iparhoz képest mel foglalkozók aránya a század eleji 18 százalék- földközösségi újraosztás 1818-ig érvényben ma-
szóló oltalomlevél elnyerése. 1710 áprilisában a a kereskedelem részaránya csökkent. Ami fonto- ról 11 százalékra, az ipar ral foglalkozóké pedig radt.

A vargaszín és a Fehér Ló Szálloda épülete a Piac utcán 1914-ben A Piac utcai Stencinger-ház 1911-ben

28 29