Page 16 - Csárdakönyv_74-116
P. 16
Debrecen város csárdabérlési szabályai
Abban az időben nem volt könnyű a város tulajdonában (Minden takarmány- és alomféle a város állatainak telel-
lévő csárda és földje bérlőjévé válni: tetését és a trágyakészítést szolgálta a szántóterületek
a város semmit nem szavatolt és nem állt jót semmi- termőerejének fenntartása és javítása érdekében.)
féle véletlenségért, elemi vagy bárminemű csapásokért a bérlőt kötelezték, hogy négy-hat holdanként tart-
(háborúért, teljes terméketlenségért, stb.), son egy számos állatot és minden évben annak trágyáját
a város kétszer három évnél hosszabb bérletet nem legalább a szántók hatodára helyezze ki,
kötött, fektetéses trágyázásnál 3-4 naponta kellett az állás
az évi bérlet holdanként 75 arany koronára rúgott, helyét változtatni,
amit négy egyenlő részletben kellett megfizetni, 8 %-os a bérlőt kötelezték az utasok jószágainak legelője-
késedelmi kamat terhe mellett, ként öt katasztrális hold gyep fenntartására,
az ingatlan földadóját és minden más közterhét a a bérlő köteles volt vetésforgó tervet jóváhagyatni a
bérlő fizette, várossal,
tiltották a szántókon homokbánya nyitását, tégla a bérlő dolgának számított a vendéglő és a szobák
vagy vályog készítését, bebútorozása, a vendégek hideg és meleg étellel való
a szántót nem lehetett eladni vagy albérletbe adni, ellátása, az utasok jószágainak ellátására jó minőségű
társbérlőt nem fogadhattak, takarmány tartása és mindezeket csak rendes áron szol-
tiltották a részes vagy feles földhasználatot, gáltathatta ki,
a bérlőt az épületek és a szálastakarmány tűzkár- haszonbérlő köteles tiszta és egészséges ételeket
biztosítására kötelezték, rendes forgalmi áron kiszolgálni. Ha kötelezettsége el-
a bérlő köteles volt faljavítást, külső-belső meszelést, len vét, 200 aranypengőt kell fizetnie, aminek harmada a
vakolást, a szükséges javításokat a saját költségén elvé- feljelentőt, míg a többi pedig a városi szegényalapot
geztetni, az épületeket állati rongálás ellen védeni, illeti,
a kerítéseket, hidakat, utakat, sorompókat, árkokat a bérleményen talált kincset és muzeális értéket
állandóan rendben kellett tartani, nyolc napon belül a városnak be kellett szolgáltatni,
az épületekben esetlegesen keletkező elemi (vihar, a nagyállás (szekérállás) csak az utasok jószágainak
szél, stb.) károkért a bérlő az épület tényleges értékének elhelyezését szolgálhatta,
20%-áig jótállási kötelezettség terhelte, a város küldöttsége részére egy szobát és fogatainak
a legelő állatok védelmére facsoportot kellett tele- istállót ingyen kellett kiadni,
píteni, azokat a bérlő őrizte, gondozta, ápolta és védte, bor és sör kivételével minden más szeszes italt a bérlő
viszont a fák sorsáról a bérlő nem rendelkezhetett, csak a város szeszraktárából szerezhetett be,
tiltották a trágya, szálas vagy gyöktakarmányféle, a szerződés biztosítékául a bérlő ingatlanára vagy
szalma, kukoricaszár elhordását, cseréjét, eladását, el- bankbetétjére a város zálogjogot jegyeztetett.
ajándékozását,
89
