Page 12 - Csárdakönyv_74-116

Gugyori csárda

A harmadik csárdát a váradi országút mellett, a mike-
pércsi határ szélén Barak István debreceni tőzsér építet-
te. A város elöljárósága 1750-ben azzal szembesült, hogy
a csapszék elpusztult, már nem jövedelmez. 1764-től
újra megjelenik a városi leltárban Kispércsi-, Barak-,
illetve Gugyori csárda néven.
Debrecen 1923-ban a csapszéket teljesen felújította és
új leltárt fektetett fel. A csárda a városházától 8,7 kilo-
méterre feküdt, amihez hét hektár szántó és rét tar-
tozott. Éves bérletét 380 kg rozsban számolták.
A földszintes, téglafalas, cseréppel fedett épületben
két boglyakemencés szoba, egy szabadkéményes kony-
ha, két kamra, oszlopokon nyugvó tornác várta a betérő-
ket. A pincébe hét keményfa lépcsőfok vezetett le.
A zsindely fedésű istálló egyik fele lovak, a másik fele
ökrök számára készült. A fogatok és a hajtott jószágok a
téglával falazott gémeskúton ihattak.
A csárda udvarán egykor áthaladó útra a ház sarkánál
látható kilométerkő emlékeztet bennünket. Ugyanott, a Homályos a petróslámpa üvege...
falon szintezési pont vasgombja várja a földmérő figu- A Gugyorin túl a 18. század végén más csárdák is kelet-
ránsokat. Az épület még napjainkban is áll, már nem keztek. Mikepércs szélén a Rózsás. Sárándnál a Csillagos
csárdaként használják. és az Aligálló.

A szebb időket is látott Gugyori az istállóval A Gugyori és a pércsi Rózsás egy térképen

85