Page 9 - Csárdakönyv_74-116

Látóképi csárda

(Látóteleki csárda, Fegyverneki csárda)

Legendák csárdája:
A látó kép. A csárda ivójának falában volt egy ember
nagyságú üreg, amit férfialakos festmény takart. A
fülkében rejtőzködő egyén a képen hasított résen figyel-
hette: kik az érkező vendégek vagy ő maga mikor bújhat
Debrecen városa és a csárda egy 1850-ben készült térképen
elő. Állítják, innen a Látókép elnevezés.

A magas küszöbű csárda: Mikor épült a legendás csárda?
Az épületről hírelik, hogy küszöbének tengerszint Debrecen város elöljárósága 1731-ben a pesti, váradi és
feletti magassága azonos a debreceni Nagytemplom szatmári országutak mentén három pusztai csapszék
toronygombjának magasságával. Tévesen. Hites mér- építését engedélyezte.
nökök megállapítása szerint a gomb 51,5 méterrel maga- A tiszafüredi és az újvárosi utak elágazásánál Kiss
sabban csillog, mint a Gáspár és Szőke János marhakereskedők befektetésként
csárda fényesre kop- a vendégfogadót ekkor építették fel. A tőzsérek vállalták
tatott küszöbe. az italmérő ház és pincéjének megépítését, amelynek
alacsony bérdíja három évre szólt. A bérlők elfogadták,

Azonban az 1802-ben hogy néhány év múlva a fogadó a város tulajdonába
elpusztult Szent And- kerüljön és azt, hogy bort, égettbort és pálinkát kizá-
rás templom és a Ve- rólag a város szeszraktárából szerezhetnek be. Cserébe
restorony magassági Debrecen az építkezéshez telket és szerfát, a működte-
kapcsolatai a vendég- téshez pedig tűzifát és földet adott.
fogadóéval máig tisz-
tázatlanok…

A Verestorony és a Szent András templom
Dombon csárda:
A régi hajtó úton, Pest felől érkezve a hajdúsági lösz-
hát utolsó emelkedőjére „felkapaszkodva” érkezünk a
környezetéhez képest legmagasabb helyen álló csár-
dához. Onnan rálátunk a Tócó völgyében, a Nyírség
határán kiterebélyesedett cívis városra, Debrecenre.
Bizonyosan nem véletlen a magas pontnak egykori
„Látó Telek”, „Lát Telek”, „Látó Kép” elnevezése.
A csárda épülete 1951-ben

82