Page 40 - Csárdakönyv_1-45
P. 40
Ráckeve
Fekete Sas vendégfogadó
„Duna mellett van egy kis ház sárgára meszelve,
Abban lakik, abban lakik egy barna menyecske!
Csipkefüggöny az ablakán, félre van az húzva,
Arra jár egy molnárlegény be-betekint rajta…” A Fekete Sas vendégfogadó az 1900-as évek elején
A régi Fekete Sas vendéglő a vízen- és az úton járókat már Mindez alig egy évszázad alatt, hogyan alakulhatott ki?
az 1550-es évektől fogadta. Földszintes, kéttengelyes, Ráckevét a 15. század derekán, az oszmán-törökök
dongaboltozatos szobákkal ellátott lakóépület. Egykori balkáni terjeszkedése elől menekülő az al-dunai Keve
térkép szerint a város északi kikötőjénél állt. A Duna felé városából, valamint a szomszédos Bálványos és Szkore-
néző homlokzatán faragással díszített kőkeretes abla- novc falvakból érkező telepesek alapították.
kokat láthatunk. A fogadót a 18. és a 20. században is I. Ulászló király 1440-ben kelt oklevelében lakó-
jelentősen átalakították és bővítették. 1914-ben az akkor helyül, az akkor üresen álló Szent Ábrahám telkét jelölte
négy vendégszobás, étteremmel, kávéházzal és kaszi- ki számukra. A monostor közelében fekvő szántóföldek,
nóval rendelkező hotelt Straub Ferenc vezette. 1929-től rétek, erdők, legelők, halastavak és a hajózásra, rév
Dochnál Dezső szíjgyártómester vette át a ház vezetését. állítására, halászatra alkalmas Kis-Dunával kedvező
Jelenleg a Kossuth Lajos utca 51. szám alatt találjuk, az életfeltételeket nyújtottak. Itt, egynapi járóföldre
Ács Károly Művelődési Ház működik benne. Budától, ahol az Alföld, a Dunántúl és a Felvidék
Ráckeve elöljárósága a 16. században, a település kereskedelmi útvonalai találkoztak.
tulajdonában lévő száraz- és hajómalmok, mészár- A kevei rácok a lehetőségekkel jól éltek, társaságokba
székek, kocsmák, vendéglők, piacok, vásárok és révek tömörültek és úgy járták a Dunát a bolgár kikötőktől a
működtetéséből, valamint a vámbevételekből jelentős délnémet kereskedővárosokig. A Balkánról különböző
jövedelemre tett szert. posztókat és kelméket, Erdélyből sót, a Délvidékről és a
Dunántúlról bort, az Alföldről szarvasmarhát, juhot,
lovat és állatbőrt, nyugatról pedig különféle árucikkeket
(vas eszközök, textíliák, fűszerek) vásároltak, szállí-
tottak. Kereskedői feltűntek Erdélyben, a Dunántúlon, a
Balkán-félsziget északi részén, Alsó-Ausztriában és
délnémet városokban. Összeköttetésben álltak magyar,
német, zsidó, görög, szerb, havasalföldi és oszmán-
török üzletemberekkel. A királyi udvarba küldött
követeik szívesen érveltek gazdag ajándékokkal (sző-
nyeg, bor, viza, stb.) .
Hajómalom a Dunán
40
