Page 44 - Csárdakönyv_1-45

Kocsér

Kutyakaparó csárda
(Kaparás-, Kaparási-, Kaparós csárda)

„Kívül-belül szomorú csárda ez
A Kutyakaparó,
Éhen-szomjan szokott itt maradni
A jámbor utazó,
Mert eledelt nem kap, és hogyha csak
Rápillant borára,
A Kaparás csárda az első katonai felmérés szerint
Megátkozza Noét, hogy szőlőt is
Vett be a bárkába.” A régi, nádtetős Kaparó 1926. március 15-én leégett. Az
(Petőfi Sándor – Pest, 1847. január) újjáépített csárdát már cserép fedte, épületét azóta
többször átalakították.
A csárda Kocsér, Kara, Tetétlen pusztáin élő pásztorokat A Nagykőrös és Vidéke Körzeti Földműves-szövet-
szolgálta már a 18. században. Balla Antal, Pest várme- kezet 1965-ben az épületet rendbe hozatta. A múzeumi
gye főmérnökének 1766-os térképe is jelez Kocsértól hónap zárásaként, a csárda történetét bemutató tablót
Szolnok felé egy Kaparási csárdát. helyeztek el az ivó falán. Az ismertetőt dr. Törös László
A több út kereszteződésében álló csárdáról Petőfi Múzeumigazgató tervezte és Rácz József nagykőrösi
Sándor 1847 januárjában írta meg a Kutyakaparó című gimnáziumi rajztanár, festőművész készítette el.
versét. A szabadságharc bukása után, a Nagykőrösön Jelenleg Kutyakaparó csárda néven működik, a kör-
tanároskodó Arany János is többször járt itt. A csapszék nyékbeliek és az átutazók is szívesen betérnek a hangu-
falára Petőfi emléktáblát 1922-ben helyeztek. latos történelmi emlékhelyre.

A régi, leégett csárda rekonstruált képe. A felújított csárda Rácz tanár úr festményén ...
Nádtetővel, délre nyíló ajtókkal, távolabb Kőszent áll.
44