Page 39 - Csárdakönyv_1-45
P. 39
Vadasi csárda
Csárdaház Szalkszentmárton Vadas nevű pusztáján, a
Dunavecse felé vezető út mentén.
A szájhagyomány szerint Vecsére vagy vissza Pestre
A fogadós lakószobája
tartva, a csárdában Petőfi szívesen megpihent, sőt ott
verseket is írt (Változás, Újság).
Egy alkalomról bizonysággal vagyunk. 1844 pün-
kösdjén a vecsei és a szentmártoni káplánok az új
segédtanító üdvözlésére a Vadasi csárdába tértek. A
vecseiek magukkal hozták a már akkor hírre kapott
költőt, Petőfi Sándort, kinek atyja Vecsén mészáros-
kodott. Az egybegyűltek ettek, ittak, mulattak, muzsi-
káltattak.
Egyszer csak rákezdtek a Pönögei Kis Pál költötte
közismert és népszerű nótára: „Hát nekem már vigasz-
talást mi sem ad! Bánatomban le kell innom magamat!”
Petőfi kénytelen megvallani, hogy a dalt ő szerezte, de
nem a saját neve alatt, hanem Pönögei Kis Pál irodalmi
álnéven.
A Nagyvendégfogadó ivója
A Vadasi csárda az 1970-es évek végén
39