Page 36 - Csárdakönyv_1-45
P. 36

Szalkszentmárton




                       Révcsárda


                       Petrovicsék  Szalkszentmártonra  1844  novemberében
                                                                                        A dunai rév csárda 1932-ben
                       elszegényedve érkeztek. Abban reménykedtek, hogy az
                       itteni  bérletek  sokat  segíthetnek  adósságaik  törlesz-
                       tésében.
                           A dunai révnél állt a csárdaház. A réven járók, a hajó-
                       malmok  molnárai,  a  sóház  és  a  katonai  élelemraktár
                       fuvarosai adták a forgalma zömét. A telet e csárdában
                       húzhatta ki a Petrovics család. Majd továbbálltak, s a
                       város  piacterén  kiszámíthatóbb  forgalmat  adó  Nagy
                       Vendégfogadót, Szent György napján foglalták el.
                          Petőfi szívesen időzött itt, a Duna partján. Ide kö-
                       tődik Szilaj Pista, a bosszúálló szerelmes révészlegény
                       története.  Ez  lehet  „A  csárda  romjai”  című  versének
                       ihlető helyszíne is.                                            Petrovics István
                                                                                       mészáros ládája
                                                                                       és vágótőkéje

                       Nagy vendégfogadó
                       (Beálló vendégfogadó,
                       Beszálló vendégfogadó)


                       Az egykori piactér tekintélyes, fehérfalú L alakú épülete,      A bérlőt terhelte a meszelés, kályha, ablak, pléhek, ajtók,
                       a  református  templommal  átellenben  állt,  ahogyan           házfedél és kerítés javítgatásának, kémények tisztításá-
                       most is. Az urasági vendégfogadót Festetics György gróf         nak költsége. Az öreg Petrovics az évi faggyú, hús vagy
                       1810-ben építtette. A földesúr az italmérés és készítés         bor járandóságot a tanítók és a papok számára felrótta,
                       (égettbor, sör), valamint a mészárszék működtetésének           úgy adta ki. Az alapján számolt el a város elöljáróságával.
                       jogát  árendába  adta  a  község  elöljáróságának,  akik          Agg korára is esküt kellett tennie, hogy csaposként:
                       albérlőt fogadtak annak hasznosítására.                         „A  hitelt  igazán  és  személy  szerint  rovás  metszéssel
                          Petrovicsék 1845 Szent György napjától egy évre sub-         számadja.” Mészárosként: „Semmi nyavalyás marhát le
                       árendásként bérelték a mészárszéket és a fogadót.   A           sem vágunk úgy, hogy a jóval egyenlő áron adjuk.”
                       tűzkár elleni  biztosítás  költségét előre egy összegben         Az épületben található mészárszékhez faggyús kamra,
                       kellett  megfizetni,  mint  ahogy  a  bérleti  díjat  fertály-   az udvaron pedig ököristálló tartozott. A mészáros tíz
                       évenként esedékes részét is.                                    holdas kaszás rétet is használhatott.




                      36
   31   32   33   34   35   36   37   38   39   40   41