Page 32 - Csárdakönyv_1-45

Kiskunfélegyháza

Hattyú vendéglő (Hattyúház)

Az egykori városháza épületében lévő „Csap Szék” mű-
ködése egyre kényelmetlenebbé vált a magisztrátus
számára. Az elöljáróság 1817-ben olyan épület tervének
beérkezését várta, amely helyet ad a városházáról
kikerülő kocsmának és a szűkös ellátás enyhítésére egy
helyett, két mészárszék kialakítására is. Telkét azon a
helyen jelölték ki, ahol a város megtelepedése óta a
vágóház állt.
Fischer Ágoston kecskeméti kőműves- és Novák
Márton ácsmesterek Mayerhoffer János tervei szerint
1819-ben kezdték el, s már 1820-ban be is fejezték épí-
tését. Az asztalosmunkát Hegedűs György végezte. Az
árkádos folyosók és a párkányos oszlopok meghatározó
látványelemei a klasszicista stílusban elkészült vendég-
fogadónak. Az új vendéglő terve, bal oldalon a mészárszékek
Az épület nagyobbik részét a vendéglő és annak A házban működő hússzékek első bérlői adósságokat
helyiségei, valamint a vendéglős lakása foglalta el. A halmoztak fel annak ellenére, hogy a város a bérlethez
többi a két mészárszéknek adott helyet. A baloldali szár- szántóföldet, kaszálót, ingyenes marhajárást, száz kéve
nyában húzódott a „Szeglet Mészárszék” és a húskamra. nádat és még kölcsönt is adott.
A kocsma nagy táncterme mellett a belső „szék” kapott 1824. július 24-én a félegyházi mészárszékek bér-
helyet. A két szék között volt a székállólegények szobája, beadási licitjére Petrovics István szabadszállási lakos, a
a mészáros mesternek lakást nem szántak. Az épület kiskőrösi mészárszék bérlője is megérkezett. A kiírt 100
belső udvarára épült a vágóhíd az istállóval, illetve itt Ft bérleti díjjal szemben, évenként 550 Ft-ot ígért. Az
alakították ki a Hattyúkertet, amit nyári teraszként ajánlata alapján 1824 októberében a két mészárszékre
használtak. önálló árendásként kötött szerződést.
Amit megtoldottak a félegyháziak által birtokolt
A „Kis Pintze” vagy Ferencszállási Vendégfogadó árendájával. A fogadó a
„Kis Kortsma” vendég- forgalmas szegedi út mentén helyezkedett el. Ám az ott
lőnek a hattyú volt a szerezhető jövedelmet messze felülmúlta a csárda körüli
cégére, ami oromdísz- hatvan holdnyi kaszáló, huszonöt holdnyi szántó és a
ként is megjelent a díjtalan legeltetési lehetőségek haszna. Petrovics ekkor
homlokzaton. Innen a már sikeres állatkereskedő is, aminek biztos hátteret
Hattyúház elnevezés. adott a pusztai ingyen jászol, a Jóisten füvezte legelő.

32