Page 30 - Csárdakönyv_1-45
P. 30
Szabadszállás A félrehúzódó gyermek itt láthatta a
csárdába betérő puszta népét, hall-
hatta, hogyan hozzák-viszik a szót.
Fogadó (Nagyfogadó) Ezekre az élményekre Az Alföld
című versében így emlékszik vissza:
Petrovics bérleménye az 1830-1833-as években. Az épület
tágas borivó házat, két lakószobát, konyhát, főzelékes „A tanyákon túl a puszta mélyén
kamrát, négy vendégszobát, közös padlást, 800 akós Áll magányos, dőlt kéményű csárda;
kettős pincét foglalt magában. A kerített udvar kétszár- Látogatják a szomjas betyárok, A Csintovai egykor
nyú kapujával hatvan lóra való istállónak, lábakon álló Kecskemétre menvén a vásárra.”
szekérszínnek adott helyet.
Hármosi (Hármos határi,
Csintovai (régebben Csintavai) csárda Hármas határi, Hármas) csárda
Már az első katonai felmérés térképén is Csintava parti A kisizsáki, szabadszállási és fülöpszállási út találkozá-
csárdahely. A jelenlegi csárdaépület a várostól félórányi sában állt egy csárda, amit „Hármosi csárdának” nevez-
járásra „áll”, illetve szemlátomást roskadozik. A 19. tek. Postakocsik állomásaként is működött.
század elején – vélhetően egy öreg épület helyére – a Az öregek szerint a Petrovics család 1822 szilveszterén
város építtette Drahos Miklós szentmiklósi kőművessel. Szabadszállásról Izsáknak véve az irányt, Kiskőrösre in-
Valaha a kocsmáros lakószobáit, szabadkéményes dult. A nehéz útviszonyok miatt csak a csárdáig jutottak.
konyhát, országútra néző tágas borivó szobát, kamrát, Belátták, hogy itt kell bevárniuk a szülést. Mária asszony
két padkakemencés vendégszobát és pincét rejtett fiút szült, akit Petőfi Sándor néven ismert meg a nép.
magában. Az úton járókat gémeskút, istálló és kocsiszín Onnan pár nap múlva Kiskőrösre mentek szekerükkel,
várta. 1903-ig működött, végig árendással. Azóta több- ahol az újszülöttet anyakönyvezték. Ezért mondják még
ször átépült és kézről-kézre került. napjainkban is, hogy „Petőfi Kisizsákon született”.
Petrovics bérelte 1830-ban és 1836-ban 3-3 évre. A
fogadós használhatott két hold árkolt kertföldet szán- Az egyik mészáros, a másik költő
tásra vagy kaszálásra, tíz hold legelőt harminc marha Petrovics szerette volna, ha a fiai folytatják apjuk mester-
legeltetésére és a városi tehéncsordába csaphatott na- ségét. Kisebbik fia, István megfelelt az elvárásnak. Sán-
ponta hat tehenet. A csárdát nádas, mocsaras búvóhely dor azonban költő lett, bár ezt is „folytatásként” éli meg:
vette körül. Mondják, ha Bogár Imre és Bogár Jakab „Mindig biztattál, jó apám: Te a taglóval ökröt ütsz,
betyárok itt mulattak, valaki a padláslyukon kémlelte a Kövessem mesterségedet, Tollammal én embert ütök - -
szélmalmos utat. Ha zsandár jött, a pusztai szabadok az Mondtad, hogy Egyébiránt ez egyre megy,
ivó kármentőjén át a pincébe ereszkedtek, az ott nyíló mészáros legyek... Különböző csak a nevök.
alagúton át a nádasba menekülhettek. Fiad azonban író lett.
A Csintovai csárdát az Aszódon diákoskodó Petőfi (Apám mestersége s az enyém
(akkor még Alexander Petrovics) szívesen látogatta. Pest, 1845. január)
30
