Page 138 - Debreceni Nagyerdő

VÁLTOZIK AZ ERDŐSÍTÉSI TECHNOLÓGIA
Az idők folyamán a XX. század második felétől – a nagy teljesítményű lánc-
talpas erőgépek munkába állásával–lehetőség nyílt a felújítási technológia
változtatására. Beléptek a tuskózó, tuskóletoló-, talajforgató gépek.
Ennek hangsúlyozott előnye volt, hogy a forgatás 70 cm-es mélységével
szinte eltűnt a cserebogárkár. (A pajorok nem tudtak kikelni.)
Az akácosok felszámolásával, fafajcseréjénél is jótékony hatást fejtettek
ki a nagy gépek. Kiszedték az akáctuskót és gyökereit, egyben eltüntették az
aká- cállományok alatt kialakult lágyszárú növényeket, gyomnövényzetet
(csalán, rozsnok, stb.) egyben kitolták a gyomtalanítás, a kapálás
megkezdésének ide- jét.
A teljes talajelőkészítéses felújításokat a XXI. században a részleges
pásztás erdősítési módok váltották fel. Pappné Gábor E. (44)
A Nagyerdő Bizottság korábban ismertetett javaslata alapján 1995 óta al-
kalmazzák a kis területű tarvágásos felújító vágást. Szeptemberi véghasználat
után vágástakarítás, tuskó földszintre vágás, pásztás talajelőkészítés után 6
q/ha tölgymakkvetés következik. Ennek az új technológiának mutatkoznak
reménykeltő kezdeményei.
Az előbb ismertetett módszert később Juhász Lajos erdészetvezető kibőví-
tette, egy sűrű hagyásfás kísérleti erdősítéssel. Itt több hagyásfát hagynak meg
és ezek „ernyője” alatt történik hasonló módon a makkvetés. Alkalmazható-
ságáról még nincs elegendő tapasztalat.
Ennek a kísérletnek is az idős tölgyek megóvása a célja. A párhuzamosan
folyó tölgyrekonstrukció előre haladottsága reményt ad a Nagyerdő élőhelyé-
nek és életközösségének átmentésére.
A reményt a Nagyerdő tölgykorosztályának a HNP által 2008-ban készített
táblázatai is alátámasztják. Gencsi Z (50)
A XX. század évtizedei során megszámlálhatatlan írás született a Nagyer-
dőről . . . Ebben a szeretet, a féltés, a ragaszkodás, az aggódás, a túlszeretés,
az összetartozás ezer jele sugárzik. Ennek bizonyítására készültek a
címszavak- ból összefényképezett lapok.

138