Page 137 - Debreceni Nagyerdő

Nem az erdészektől kell félteni a Nagyerdőt, akik a „gyógyítás” érdekében
vágni kényszerülnek.
A Pallagi út északkeleti végét az 1950-es években véghasználni kellett vol-
na. Az üzemtervek előírásait, melyeket egy független szakmai szervezet
készít a gazdálkodóknak, az évszázadok tapasztalatára épülő erdőtörvény
szabá- lyozza. Eszerint az erdősztyepp klímában (a Nagyalföldön) a
kocsányos tölgy fafaj biológiai felső határa 100 év, levágását akkor a
közvélemény megaka- dályozta. Ma az öreg korhadó és csúcsszáradt törzsek
nagy százaléka szára- dékként kidűlve a földön hever. Ha az erdészek
felújíthatták volna, ma ott kb. 60 éves egészséges tölgyállomány állna. A
nagy koronájú asszimilálásra és a széndioxid elnyelésére alkalmas
lombfelület betöltené az erdő rendeltetését. Így a túlszeretés, a szakmai
ismeretek nélküli ragaszkodás, csak az érzelmekre alapozott cselekvés
károkat okozott nekünk debrecenieknek.
Az erdőt féltők leggyakrabban a tarvágást kifogásolták. Endes (41) A Parker-
dőben akkor jogosan, de ma már évtizedek óta nem alkalmazzuk ezt a tech-
nológiát.
Szeretném előre bocsátani, hogy mi erdészek nagyon örülünk annak, hogy
Debrecenben sokkal jobban megbecsülik és értékelik az egyetlen természeti
kincset, az erdőt. Ez még akkor is igaz, ha az erdészek vágják sőt „tarvágják”
az erdőt. Az üzemi erdőkben ez az aratás legolcsóbb véghasználati módja.
A rokonszakmánktól a mezőgazdászoktól nem kéri számon senki, hogy oly
szép ringó búzatáblát levágják, ha megérik. Az élet rendje és az erdésznek
szakmai kötelessége is, akkor levágni az erőt, ha megérett. Ez alól vannak
ki- vételek, az emlékerdőnek, parkerdőnek véderdőnek minősített
erdőtömbök. Az előbbi kategóriába tartozó régi idők erdőgazdálkodását őrző
az ősi gyön- gyvirágos kocsányos tölgy erdő tanúbizonyságként, tanú-faként
megmaradt matuzsálemek ilyenek. Ezek csak akkor kerülnek fűrész alá ha
„meghaltak”, ha kiszáradtak.
A fa ugyanis éppúgy hozzátartozik létszükségletünkhöz, mint az élelem.
A fa az élet minden területén az embert szolgálja.
Még a tőlünk sokkal gazdagabb országok sem engedhetik meg maguknak,
hogy az erdőt ne többcélúan használják. A biológia törvényei alól ők sem kap-
nak felmentést. a fa, mint minden élőlény megöregszik. Ha hagyjuk, hogy
lábon haljon meg, az ember számára legtöbbnyire használhatatlanná, érték-
telenné válnak. Ezért ki kell őket termelni, mert arra a fára is szüksége van az
országnak. Szerintem egy időben felújított fiatal erdő látványa is szebb, mint
egy összeroskadó düledező az elmúlást hirdető erdő.
Az erdész szakma célja a változatos, többszintű elegyes, de egészséges er-
dőállomány felnevelése. a csúcsszáradt beteg, öreg, haldokló faállományok
nem adnak esztétikai élményt.

137