Page 135 - Debreceni Nagyerdő
P. 135

A tervezők arra kérik a Parkerdő jelenlegi kezelőit, hogy az utóbbi évtize-
           dekben „lecsökkent” felújítások területét emeljék, mivel a még „lábon álló”
           faállomány annyira elöregedett, hogy félni lehet a veszélyessé válásától.
            Összegzésként megállapítható, hogy az 1960-as években bevezetett intenzív
           erdészeti felújítási technológia sikeres volt és erdész kollégáink a Parkerdő-
           ben eredményesen bábáskodtak.

           DEBRECENI TERVEZŐ VÁLLALAT DEBRECEN NAGYERDŐ FEJLESZTÉSI  TERVE (1973)
           A tölgyrekonstrukció javában folyt, amikor a Debreceni Tervező Vállalat el-
           készítette 1973-ban a „Debreceni Nagyerdő fejlesztési tervét” (40). Az akkor
           virágzását élő tervező intézet kiváló partnere volt az Erdőspuszták fejlesztését
           végző  FEFAG-nak  (Felsőtiszai  Erdőgazdaság).  A  térség  létesítményeinek
           ren- dezési  tervét  a  DTV  készítette  el.  Nem  volt  könnyű  dolguk,  mivel  a
           túlzott lelkesedés és építés többször megelőzte a hivatalos adminisztráció
           (engedé-  lyezési  részlettervek  készítési  stb.)  fázisait.  Így  a  tervezőket
           állandóan ösztö- nözni kellett.
            Az alkotás „lázában” kiváló munkakapcsolat alakul ki a DTV vezetőivel.
           Az erdők  többcélú  hasznosításának  gondolata  Madas  András  erdőmérnök
           ma-  gyar  küldött  javaslata  alapján  1968-ban  került  elfogadásra  a  Buenos
           Aires, Erdészeti világkongresszuson. Így a közjóléti erdőgazdálkodás – az
           erdők, a  lakosság  részére  történő  megnyitása  és  fogadókésszé  történő
           fejlesztése –
           „magyar szabadalom”.


































                                            135
   130   131   132   133   134   135   136   137   138   139   140