Page 135 - Debreceni Nagyerdő
P. 135
A tervezők arra kérik a Parkerdő jelenlegi kezelőit, hogy az utóbbi évtize-
dekben „lecsökkent” felújítások területét emeljék, mivel a még „lábon álló”
faállomány annyira elöregedett, hogy félni lehet a veszélyessé válásától.
Összegzésként megállapítható, hogy az 1960-as években bevezetett intenzív
erdészeti felújítási technológia sikeres volt és erdész kollégáink a Parkerdő-
ben eredményesen bábáskodtak.
DEBRECENI TERVEZŐ VÁLLALAT DEBRECEN NAGYERDŐ FEJLESZTÉSI TERVE (1973)
A tölgyrekonstrukció javában folyt, amikor a Debreceni Tervező Vállalat el-
készítette 1973-ban a „Debreceni Nagyerdő fejlesztési tervét” (40). Az akkor
virágzását élő tervező intézet kiváló partnere volt az Erdőspuszták fejlesztését
végző FEFAG-nak (Felsőtiszai Erdőgazdaság). A térség létesítményeinek
ren- dezési tervét a DTV készítette el. Nem volt könnyű dolguk, mivel a
túlzott lelkesedés és építés többször megelőzte a hivatalos adminisztráció
(engedé- lyezési részlettervek készítési stb.) fázisait. Így a tervezőket
állandóan ösztö- nözni kellett.
Az alkotás „lázában” kiváló munkakapcsolat alakul ki a DTV vezetőivel.
Az erdők többcélú hasznosításának gondolata Madas András erdőmérnök
ma- gyar küldött javaslata alapján 1968-ban került elfogadásra a Buenos
Aires, Erdészeti világkongresszuson. Így a közjóléti erdőgazdálkodás – az
erdők, a lakosság részére történő megnyitása és fogadókésszé történő
fejlesztése –
„magyar szabadalom”.
135