Page 134 - Debreceni Nagyerdő

A sétány végén több hatalmasra nőtt vasfa (Gimnocladus dioica) viszont
nagyon jól érzi magát, a virágzó magnóliákkal együtt.
Tekintélyes méretű hársak, gledicsiák, platánok, juharok is a fenyők, tuják
mellett üde színfoltjai a parknak. a fürdő mellett épült csobogó állapotát is
elemzik a szerzők.

CSOBOGÓ
A Parkerdőben a fürdő kerítésétől nyugatra áll az exótákkal, díszcserjékkel
színesített csobogó.
Eredete a Török Gábor és Pető Imre 1880–1898 évek között készített térké-
peken ebben a parkrészlet helyén még céllövölde (lövölde) van jelölve.
Így egyértelműen megállapítható, hogy a csobogó lépcsőkkel is ellátott
dombvonulata a céllövölde itt maradt golyófogó homokdombjára épült.
Készítőjét nem ismerjük, feltételezhető, hogy az 1930-as években a ker-
tészeti kezelést végző kertépítő szakemberek építették, felhasználva a fürdő
feleslegessé váló vizét, melyet később fúrott kúttal is megtámogatták. A vizet
a dombtetőre vezették, ahonnan teraszolva folyt dél felé.
A csobogót díszítő fásítást ezüst-, selyem-, törpefenyő, malonyai tuja,
szomorú fűz, 1-1 db 80 éves és 140 éves tölgy, díszalma, japánakác, cserjék,
bokrok stb. színesítik.

Régi csobogó

A tervezők kiváló ötlete, hogy a kitermelésre ítélt öreg tölgymatuzsále-
mekből egy 2-5 méteres csonkot érdemes lenne meghagyni, bemutatva az
utókornak az ősi Nagyerdő tanúfáit. Méretük, „műemléki” értékük tiszteletet
parancsol.

134