Page 143 - Debreceni Nagyerdő

LELKÜNKÖN SZÁRAD
HOLTÁBAN IS EMLÉKMŰ
A bemutatott lemondó szalagcímek alap-
ján sokan az idős tölgyek pusztulása és az
akác térhódítása miatt korábban eltemet-
ték a Nagyerdőt. Már-már a requiemet,
a halotti gyászmisét is elmondatták felette.
Lelkünkön szárad a cívisek erdeje. A Na-
gyerdő napjai meg vannak számlálva.
Mi lesz veled Nagyerdő? Pusztul a Na-
gyerdő! Látjuk-e a fától az erdőt? Ismét
irtják a Nagyerdőt. Az oltalom ellenére fo-
gyatkozik a Nagyerdő. Az erdészeket kell
tarra vágni, akik garázdálkodnak a Na-
gyerdőben.
Íme, az évtizedek alatt összegyűjtött
folytatólagos dicsérő és buzdító szalagcímekből kiragadott „kiátkozó hullám”
címszavai.
Ezek után nyugodtan megállapítható, hogy az erdészeknek nem bársony-
szőnyeggel van kövezve az útja.
Az eltemetés a halotti gyászmise után, miután tiszteséggel elsirattuk, a vé-
dettség kinyilvánításának 70. évfordulóján következett a feltámadás . . .

– NAGYERDŐ ÜNNEPSÉGEK –

A 2009-es év a Nagyerdő ünnepségek jegyében telt. A szeretetet árasztó
aggó- dó hangokat felváltotta a reálisabb Nagyerdő megítélés.
Debrecen a város lapja így vezeti be az ünnepséget:

SZÍVÜNK CSÜCSKE A NAGYERDŐ
„. . .megértük, hogy immár hetven éve védett a Nagyerdő – köszönhetően
a tudatos erdőgazdálkodásnak, mely nélkül rég nem lehetne ünnepelnie.
Pályám kezdetén az Erdőgazdaság nagy öregje Becsky László főmérnök
a következő „biztató” szavakkal indított útnak: tanuld meg, hogy a „disznó-
nak és az erdésznek hótta után látni hasznát”. Ez az útbaigazítás sokszor se-
gített átvészelni a város felénk áramló „szeretetét”. Tudtuk, hogy a most élő
generáció munkáját csak az utódok fogják majd értékelni.
Mindezek ellenére a szakembereknek erkölcsi és szakmai kötelessége előbb-
re látni, mint amit a nagyközönség érzékelni tud.

143