Page 144 - Debreceni Nagyerdő

A NAGYERDŐ VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁSÁNAK 70 ÉVES ÉVFORDULÓJÁRA
1939–2009
Az ünnepségen elhangzik, hogy az erdőkezelőknek fél évszázad alatt sikerült
visszahódítani a Nagyerdőt az új honfoglaló akáctól a tölgyfák javára. Még
akkor is ha már nem a régi gyöngyvirágos tölgyes, hanem a szárazabb pusztai
homoki tölgyes. De már így is újra a miénk. Az ősi gyöngyvirágos tölgyes
visszaállításához hiányzik a víz. a jubileumon a város első embere Kósa Lajos
polgármester veti fel a Cívisvíz program (Civaqua) elmaradásának gondjait.
Számos, Nagyerdő és Debrecen címen megemlékezés, ünnepi köszöntők,
kiállítások nyílnak.
Megemlékezésül most átnyújtok egy csokrot a korabeli sajtótermékek hír-
adásából.
Az e könyv szerzője által a természetes tölgyek lombkoronája alatt tartott
megemlékezés:

„Tisztelt ünneplő közönség!

Ritkán fordul elő, hogy a Nagyerdő napjára a város Polgármestere rangos emlékezőket,
minisztereket, a természet és környezetvédelem elismert szakembereit hívta meg.
A mai napon az előttem szóló képviselők jubeliumi beszédekkel lerótták tiszteletüket az
örök erdőket képviselő Debreceni Nagyerdő előtt. Ezzel a védettség kezdetének jubileu-
mán a magyar társadalom együtt tisztelgett a természet e ritka kincse a nemes jelzőt
kiérdemlő a természet katedrálisát alkotó KOCSÁNYOS TÖLGY fafaj előtt. Az élővilág
változatosságát többszáz fajával képviselő tölgyesek a növényvilág egyik leggazdagabb
erdei.
Az Alföldön a kocsányos tölgy fafajt őshonosnak tekintjük. Természetesen azt is tud- juk,
hogy az evolúció nem ismer végállomást. A világ a természet állandó változásában van.
a tölgyek például a legutóbbi jégkorszak alatt a déli három mediterrán félszigeten
vészelték át a számukra túlságosan zord időjárást. F felmelegedéssel egyidőben onnan
hódították vissza Európát. Talán ezért a VILÁGFA szimbólumaként is használják a töl-
gyeket annál is inkább, mert a mitológia égi isteneinek, a görög Zeusznak a kelta Tara-
nisnak szent fája volt.
A tölgyek iránti kitüntetett figyelem, a tölgyfák rendkívül hosszú életének kutatók sze- rint
akár 10-20 emberöltőnyi, azaz 300-600 éves élettartamának is köszönhető. Ma-
gyarország legöregebb „élő tölgy emlékműve” több mint 800 évesnek becsülhető, való-
színű, hogy még az Árpád-korban ültették a hédervári Boldogasszony kápolna mellett.
Nem csoda tehát, hogy a szájhagyományok útján terjedő gondolatokban a TÖLGYEK a
nemzedékek közötti ÖSSZEKÖTŐ KAPOCS.
A monda szerint a tölgy az Istenek fája. Itt a Nagyerdőben a kocsányos tölgy, már cse-
meteként is a csillagot formázza. Öt levelével égi jelként üzen az örökkévalóságnak. Az
erdészek csillagjaként használt tölgy ötágú levél, az életerő, a rendületlen kitartás és az
elődök tiszteletének a jelképe.
A Tölgy „emlékfáink” ünnepét mi szeretnénk minél tovább megünnepelni, mivel a töl-
gyek törzse és lombkoronája csodálatot kelt a szemlélőben. Latin neve is a szép fát jelen-
ti, mely a kelta eredetre vezethető vissza, mert e nyelvben a quer=szép a quez=fa. A szép
fa megnevezést valószínű, hogy a tölgy rendkívül változatos alakgazdagságáról kapta. A
144