Page 144 - Debreceni Nagyerdő
P. 144

A NAGYERDŐ VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁSÁNAK 70 ÉVES ÉVFORDULÓJÁRA
          1939–2009
          Az ünnepségen elhangzik, hogy az erdőkezelőknek fél évszázad alatt sikerült
          visszahódítani a Nagyerdőt az új honfoglaló akáctól a tölgyfák javára. Még
          akkor is ha már nem a régi gyöngyvirágos tölgyes, hanem a szárazabb pusztai
          homoki tölgyes. De már így is újra a miénk. Az ősi gyöngyvirágos tölgyes
          visszaállításához hiányzik a víz. a jubileumon a város első embere Kósa Lajos
          polgármester veti fel a Cívisvíz program (Civaqua) elmaradásának gondjait.
           Számos, Nagyerdő és Debrecen címen megemlékezés, ünnepi köszöntők,
          kiállítások nyílnak.
           Megemlékezésül most átnyújtok egy csokrot a korabeli sajtótermékek hír-
          adásából.
           Az e könyv szerzője által a természetes tölgyek lombkoronája alatt tartott
          megemlékezés:

          „Tisztelt ünneplő közönség!

        Ritkán fordul elő, hogy a Nagyerdő napjára a város Polgármestere rangos emlékezőket,
        minisztereket, a természet és környezetvédelem elismert szakembereit hívta meg.
        A mai napon az előttem szóló képviselők jubeliumi beszédekkel lerótták tiszteletüket az
        örök erdőket képviselő Debreceni Nagyerdő előtt. Ezzel a védettség kezdetének jubileu-
        mán a magyar társadalom együtt tisztelgett a természet e ritka kincse a nemes jelzőt
        kiérdemlő a természet katedrálisát alkotó KOCSÁNYOS TÖLGY fafaj előtt. Az élővilág
        változatosságát többszáz fajával képviselő tölgyesek a növényvilág egyik leggazdagabb
        erdei.
        Az Alföldön a kocsányos tölgy fafajt őshonosnak tekintjük. Természetesen azt is tud- juk,
        hogy az evolúció nem ismer végállomást. A világ a természet állandó változásában van.
        a  tölgyek  például  a  legutóbbi  jégkorszak  alatt  a  déli  három  mediterrán  félszigeten
        vészelték át a számukra túlságosan zord időjárást. F felmelegedéssel egyidőben onnan
        hódították vissza Európát. Talán ezért a VILÁGFA szimbólumaként is használják a töl-
        gyeket annál is inkább, mert a mitológia égi isteneinek, a görög Zeusznak a kelta Tara-
        nisnak szent fája volt.
        A tölgyek iránti kitüntetett figyelem, a tölgyfák rendkívül hosszú életének kutatók sze- rint
        akár  10-20  emberöltőnyi,  azaz  300-600  éves  élettartamának  is  köszönhető.  Ma-
        gyarország legöregebb „élő tölgy emlékműve” több mint 800 évesnek becsülhető, való-
        színű, hogy még az Árpád-korban ültették a hédervári Boldogasszony kápolna mellett.
        Nem csoda tehát, hogy a szájhagyományok útján terjedő gondolatokban a TÖLGYEK a
        nemzedékek közötti ÖSSZEKÖTŐ KAPOCS.
        A monda szerint a tölgy az Istenek fája. Itt a Nagyerdőben a kocsányos tölgy, már cse-
        meteként is a csillagot formázza. Öt levelével égi jelként üzen az örökkévalóságnak. Az
        erdészek csillagjaként használt tölgy ötágú levél, az életerő, a rendületlen kitartás és az
        elődök tiszteletének a jelképe.
        A Tölgy „emlékfáink” ünnepét mi szeretnénk minél tovább megünnepelni, mivel a töl-
        gyek törzse és lombkoronája csodálatot kelt a szemlélőben. Latin neve is a szép fát jelen-
        ti, mely a kelta eredetre vezethető vissza, mert e nyelvben a quer=szép a quez=fa. A  szép
        fa megnevezést valószínű, hogy a tölgy rendkívül változatos alakgazdagságáról kapta. A
                                         144
   139   140   141   142   143   144   145   146   147   148   149