Page 19 - Debrecen Képeskönyve
P. 19
gyártók tö mö rültek külön céhekbe. 1599-ben kap - állandóan követelőztek, de az erdélyi országgyű-
tak önálló céh levelet a kovácsok, lakat gyár tók, csi- lés olyan határozatot hozott, hogy az 1625 előtt
szárok. A lakatgyártók között hamaro san puska- beköltözötteket nem lehet kikövetelni, s a ké sőbb
művesek is felbukkantak. Egy 1599. évi adat szerint idekerültekről a főbíró előtti tárgyalás dönthet.
a szabók 23-féle gyapjúanyagból dolgoztak. A 17. A 17. század második felében a népességet több-
század elején a gyapjúfeldolgozó-ipar manufak- szöri járvány, tűzvész, zsoldosok dúlása apasz totta,
turális jelleget öltött. 1604-ben a csizmadiák ön álló 1683-ban mégis felülmúlta a 14 ezer főt. Az ut-
céhet alapítottak. Az ötvösök és a még céhen kí- cahálózat állandó bővülésével a ko rábbi hat fő-
vül dolgozó asztalosok művészi szinten dol goztak. utcához egyre újabb utcákat, közöket sorol tak.
A város kiváltságleveleit sor ra megerősítette az 1657-ben a város déli kapujánál fekvő Boldog-
erdélyi fejedelmekkel. 1605-ben például Bocskai falva bel sősége beolvadt Debrecenbe. Az 1564.
István utasította Bihar vármegyét, hogy ne me- évi tűzvészkor elpusz tult városházát 1570-ben új-
részeljék a Debrecenbe befogadott jobbágyokat jáépítették, és szomszéd házak megvásárlásával
visszakövetelni. Az 1564–1640 közötti időszakból 1639-ben és 1668-ban bővítették. 1626–1628-ban
fennmaradt forrás szerint sok százan költöztek Bethlen Gábor támogatásával helyreállították a
be, elsősorban a török hódolt- Nagytemplomot, de a gótikus
ság területéről és nem csak belsőt már nem lehetett újjá-
a közeli megyékből. Köztük építeni. Az I. Rákóczi György
számos nemes, de felettük is által 1637-ben adományozott
érvényesült a magisztrátus ha - hatalmas harang 1642-ben az
talma. A 16. század során a zá- erre a célra épített harangto-
logba vagy bérbe vett puszták- ronyba, a Veres-toronyba ke -
kal növekedett a város határa, rült. 1661-ben említik szín né-
mely megha ladta a 100 ezer ven a másik istentiszteleti he-
hektárt. A szántóföldeken a lyet, neve arra utalhat, hogy
18. század végéig a földközös- fából ácsolták, vagy eredetileg
ség érvényesült. A fi zetett adó céhek árusítóhelye volt. 1672
arányában osztották el a föl- után épült helyén a Kis- vagy
det, melynek nagyságát meg- Újtemplom.
határozták, és háromévenként A céhes ipar a 17. század
újraosztást végeztek. A polgá- második felében tovább dif-
rok az erdőt, kaszálót, legelő- ferenciálódott. Már harminc-
ket is a magisztrátusi határo- hat szakma szervezeteként ti-
zatok szerint használhatták. zennégy céh volt a városban.
A zálogos puszták külső lege- 1642-ben a takácsok önálló-
lőként szolgáltak, hiszen a Angyalos kályhacsempe a 15. század végéről sultak, 1668-ban az esztergá-
vá roslakóknak csak mintegy lyosok, 1672-ben a kötélverők.
negyede foglalkozott földműveléssel. Debrecen Az 1670-es években sorra önálló céhet alakítottak
gazdagságának alapját továbbra is a kereskede- az asztalosok, fésűsök és gombkészítők, hentesek
lem, ezen belül a marhakereskedelem, valamint és molnárok. A kapcsolataikat már egy évszázad
az ipar adta. Ezért tudott a város a háromfelé óta Isztambultól Gdanskig kiépített kereskedők
adózás mellett elviselni olyan sarcoltatást, mint 1695-ben alapították meg a Nemes Kalmártársasá-
amikor 1604-ben Barbiano császári főkapitány got. A 17. századból maradtak ránk legszebb korai
három nap alatt 30 ezer forintot hajtott be a pol- céhemlékeink: pecsétnyomók, ezüst és aranyozott
gároktól. 1660 után a töröknek is évi 10 ezer fo- ezüst céhpoharak, mind a helyi ötvösök munkái.
rint adót kellett fi zessen Debrecen. A 16. század Ezek mellett a ránk maradt egyházi rendeltetésű,
70-es éveiben a város lakosságát 10 ezer lélekre valamint a vagyonos kereskedők és céhmesterek
becsülhetjük. A jobbágyok, illetve nemesek és haj- által rendelt poharak, kupák, serlegek, gyűrűk,
Debrecen hóhérpallosa és a Városházáról származó alabárd dúk beköltözése hullámzó számban, de tovább pártaövek, gombok, ruhakapcsok, valamint vég-
folyt. rendeletek és hagyatéki leltárak felsorolásai bizo-
Vadásztőr szarvasagancsból készült markolattal Az enyingi Török család kihaltával, 1618 után nyítják, hogy Kassa és Kolozsvár mellett Debrecen
a földesúri hatalom megszűnt Debrecen felett. méltán volt a kor harmadik ötvösművészeti köz-
Borsay debreceni fegyverműves által készített vadászpuska A beköltözött jobbágyaik miatt a földesurak pontja.
14 15
