Page 24 - Debrecen Képeskönyve
P. 24

A várost 1570 után is tapasztalt, előrelátó és          A Debrecent sújtó, korábbiakat meghaladó
              diplomáciai érzékkel megáldott főbírók vezették,        meg  próbáltatások az 1660-as évekkel kezdődtek.
              mint Duskás Ferenc, Nagy Gál István, Duskás Ist-        1660-ban Szejdi pasa kegyetlenkedésekkel sarcolt
              ván, Juhos Ferenc, Dobozi István, a városért életét     ki a városból 300 ezer tallért, 1676-ban Strassoldo
              áldozó Vígkedvű Mihály, Bayk András, a krónika-         felső-magyarországi főkapitány több mint két hé -
              író szűcsmester, Bartha Boldizsár. Mindegyik            tig fosztogatott, 1683-ban a krími tatároktól alig
              többször töltötte be tisztségét. Debrecen polgárai -    menekült meg a város. Thököly felkelőivel is sok
              nak szorgalma, életrevalósága biztosította a közü-      bajuk volt. 1684 telén a bíró és a szenátus ellené-
              lük való vezetők alatt azt az anyagi helyzetet, mely    ben a város népe fegyvert is fogott a kurucok ellen.
              a kialakult önkormányzattal, a közösségek – céhek,        1685 és 1686 telén Caraffa császári tábornok több
              református egyház, kollégium – részönkormány-           mint négyezer lovasát szállásolta el itt, és polgárok
              zataival együtt megteremtette a „debreceni res-         példátlan kínvallatásával majdnem egy millió fo-
              publikát”. Ehhez hasonlót hazai mezővárosaink           rintot zsarolt ki. Nagyvárad kétszeri ostroma évei-
              között nemigen találunk! A debreceni cívis olyan        ben Debrecenre súlyos terhet rótt a csá szári és a
              mértékű szabadsággal élt, mely a 16–17. század-         török seregek ellátása. Ezt tetőzte 1693-ban a Te-
              ban nemesnek és városi polgárnak járt ki. És az         mesvártól idáig feltört tatár hadak megjelenése.
              ott lakó a falusiasnak maradt kül sejű városban, a        A pusztító, életet és vagyont nem kímélő had-
              nagy többségben földszintes, hitványabb anyagból        járásokhoz járult a század első felében két kisebb,
              épített házaiban is polgárnak érezhette magát.          1640-ben egy nagy tűzvész. A városháza és a belső




                                                                      A szabócéh aranyozott ezüstpohara 1697-ből









                                                                               A
                                                                               A szűrszabócéh aranyozott ezüstpohara 1684-ből

 Céhes levél





 Debreceni ötvösök jellegzetes talpas pohara                                       Debreceni szűcsök ezüstpohara 1746-ból,
 verejtékes díszítéssel                                                                         bőrtokkal






   A debreceni mészárosok
 sárgaréz hirdetőtáblája, és a mészárosok
 pecsétnyomója 1633-ból



























 18
 18                                                                                                                  19
   19   20   21   22   23   24   25   26   27   28   29