Page 28 - Debrecen Képeskönyve

A Margitay- és a könyves Tóth-ház a Péterfi a utcán, lebontása előtt, 1911-ben

A Szikszay (Ó-Dobozy)-ház a Piac utcán, lebontása előtt, 1911-ben

Az enyingi Török család kihaltával Debrecen az erdélyi fejedelmek (kincstári birtokként kezelt) magánföldesúri birtoka lett.
Bethlen Gábor oklevele a lakatosok és csiszárok részére

Dobozi (III.) István főbíró, Pósa laki János és Komáromi
György az 1693. április 11-én kiadott diplomát, mely Debre-
cent „ellenségek fenyegetései és sarcoltatásai között sokfé-
le kép pen és milliókra menő adózások, emberi fogalmat
meghaladó szolgálatok által teljesített hűsége és szerzett ér-
demei” jutalmául szabad királyi várossá emelte. A debrece-
niek ezzel váltak egyénileg és közösségükben a rendi társa-
dalom tagjaivá. A szabadalomlevél a korábban is érvényesült
jogokat erősítette meg. Pereikben a tárnokmesterhez felleb-
bezhetnek, a magisztrátus gyakorolja a pallosjogot. A pol-
gároknak ingatlanszerzési, vég rendelkezési és ügyvédvá lasz -
tási joguk van. A szőlődézsma és kilenced, a kereskedői, az
út-, híd- és határvám fi zetése alól mentesülnek. A kivált -
ság le velet csak az 1715. évi országgyűlés erősítette meg.
Addigra Debrecenre is megpróbáltatásokat hozó évtized kö-
vetkezett.
1703. július 26-án II. Rákóczi Ferenc a közeli Sámson-
ban táborozott. A Dobozi István főbíróval folytatott tár gya-

Lakatos-remekmunka. A helyi lakatosok még Mátyás királytól nyerték el
privilégiumukat. Tudásukat minősíti,
hogy egyes korszakokban lőfegyverek készítésére is volt engedélyük

22 23