Page 17 - Debrecen Képeskönyve

1554 után Debrecen adót fi zetett nekik, 1564-től részét felégették. A boltokat kifosztották, a polgá-
A 13. századi aranyozott vörösréz corpus kat, a kalmárok, marhakereskedő tőzsérek gaz-
nyadiak korában várkastélynak (castellum) ne-
vezett földesúri kúria és templomok emelkedtek
a szalmazsúppal, náddal fedett földszintes vá-
lyog- vagy faházak fölé. A háromosztatú, szabad-
kéményes házakban csak a módosabbaknak volt
igényesebb berendezése és rakott kályhája. A 16.
század elején a néhány emeletes ház földszintjén
boltok találtak helyet. Városházáról a 15. század-
ból adataink nincsenek, a bíró és a két esküdt a
12
bíró házában intézhette dolgait. De ránk maradt
a mezőváros pecsétnyomója az 1520-as évekből.
1531-től alakult ki két telken az első városháza.
1509 őszén a város királyi adományként Szapo-
lyai Jánosé lett. A városvezetés és céhek is meg-
erősíttették vele kiváltságleveleiket. A mohácsi
csatavesztés után királlyá választott Szapolyai és
I. Ferdinánd seregei egy évtizedig hadakoztak a
Tiszántúl, így Debrecen birtoklásáért. 1538-ban a
váradi békével János király országlása alá került
ez a terület. Ő, a pártjára állt enyingi Török Bá-
lintnak adta 1536-ban Debrecent zálogbirtokként.
Az 1520-as évekből kevés, amit tudunk, de a vá-
rosi élet újabb jele az, hogy egyik polgára a sze-
gény betegeknek és elaggottaknak az egyháztól
független ispotályt alapított 1529-ben. Ehhez tar-
tozott a Szent Erzsébet-kápolna, a mai Vár utca
valamelyik sarkán. A kereskedelem és a kézmű-
ipar a harcoktól zaklatott évtizedekben is virág-
zott. 1536-ban Oláh Miklós érsek Magyarország
leírásában kiemelte a debreceni országos vásáro-
dagságát. Sok tőzsért név szerint ismerünk, Bécs,
Nürnberg és Augsburg marhavásáraira jártak,
ahova Lengyelországból és Moldvából lovakat is
vittek eladni. A kereskedők közül többen hamaro-
san kompániákat, társas cégeket alkottak.
1552-től a török sorra foglalta el Szegedet, Szol-
nokot és Gyulát. Különösen Szegedről érkezett
sok menekült: több százan telepedtek le Debre-
cenben. A város három ország határára került.
Török uralom ugyan nem rendezkedett be, de
közvetlenül a szultáni kincstárnak. János Zsig- rokat megsarcolták. 250 ezer aranynál nagyobb
mond uralkodásától az évi adó, a földesúri cenzus értékű árut raboltak el. Debrecen azonban – mint
és a tizedváltság fi zetésével Debrecen az Erdélyi történelme során még többször – újjá éledt. A to-
Fejedelemséghez tartozott. Ugyanakkor 1604-ig a kaji révnaplóban 1565–1567 között név szerint
királyi kincstárnak is fi zette az évi adót. A három- 668 debreceni vámfi zetőt jegyeztek fel 1401 eset-
felé adózás, a város előrelátó diplomáciája sem ben. Nagy részük kereskedő, a többi fuvarozó volt.
mentesítette Debrecent a hadjárások sarcoltatá- A város vezető rétegét a kalmárok, tőzsérek adták,
saitól. Gazdasági ereje nem csökkent, kalmárai, a módos középréteget pedig a céhes mesterek.
tőzsérei, céhes mesterei gazdagsága többször a A 16. század végén közel harminc mes terséget űz -
ténylegesnél nagyobb hírű volt. Enyingi Török tek Debrecenben, a rokon szakmák még közös céhet
János földesúrként hagyta jóvá 1552-ben a város- alkottak. A már korábban is mun kálkodó ötvö -
igazgatás szervezetét, de ez a jogi önkormányzatot sök 1550 körül céhbe álltak, 1574-ben a fazekasok
jelentette. A 12 esküdt és az általuk meghívottak önállósultak, 1582 előtt a kerékgyár tók, 1587-ben
választották a főbírót, s ez a tes tület volt a város a szappanfőzők és a gyertyamártók kaptak céh-
irányítója. Mellettük a városlakókat 60 tagú nagy- privilégiumot a szappanfőzők és a gyer tyamártók.
tanács képviselte. A század utolsó évében a szíjgyártók és az erszény-
A cívistársadalom és a szellemi magatartás ki-g
teljesedésében döntő volt a reformáció térhó-
ntő volt a reformáció térhó-
dítása az 1530-as évek végétől. Előbb a lutheri,
évek végétől. Előbb a lutheri,
majd Kálmáncsehi Sánta Márton és 1558-tól hi Sánta Márton és 1558-tól
Péter
Mé liusz Juhász Péter papsága
papsága
ide jén a helvét, a kálvini irányza
kálvini irányzat t
hódította meg a várost, ahon -
várost, ahon -
nan már 1552-ben n eltáv
eltávoz-oz-
tak a ferencesek.
ek.
1561-ben Méliusz tiszán-tiszán-
Debrecen a
túli püspök lett, Debrecen a
„magyar vallás” fellegvárává vált. Az
llegvárává vált. Az
1567. évi, itt tartott zsinat az Erdélyhez
tt zsinat az Erdélyhez
észeken megőrizte a kálvini
tartozó tiszántúli részeken megőrizte a kálvini
hittételeket az antitrinitáriusokkal (unitáriusok)
titrinitáriusokkal (unitáriusok)
szemben. A városi iskolából alakult a református
iskolából alakult a református
iskola, mely 1561 után a Huszár Gál alapította
után a Huszár Gál alapította
nyomdával a várost művelődési központtá emel-
st művelődési központtá emel-
yháza az 1484. évi tűzvész után
te. Szent László egyháza az 1484. évi tűzvész után
lassan elromosodott, a Szent Miklós-kápolna
ott, a Szent Miklós-kápolna
1553-ra elhagyatottá vált, 1555-ben hallunk utol-
tá vált, 1555-ben hallunk utol-
jára a Szent Erzsébet-kápolnáról, a Mindenszen-
bet-kápolnáról, a Mindenszen-
tek kápolnája pedig az 1564. évi nagy tűzvészkor
ig az 1564. évi nagy tűzvészkor
égett le. A reformátusok András-templomát any-
átusok András-templomát any-
a tűz, hogy háromnegyed év-
nyira elpusztította a tűz, hogy háromnegyed év-
századig romosan állt. 1566 körül valamikori n állt. 1566 körül valamikori
északi sekrestyéjéből alakítottak ki imatermet.
ből alakítottak ki imatermet.
A városháza is megsérült a tűzben.gsérült a tűzben.
Számtalanszor pusztított ezután is a tűz. Néme-
usztított ezután is a tűz. Néme-
lyiket gyújtogatás, a legtöbbet a gyúlékony zsúp-,
a legtöbbet a gyúlékony zsúp-,
illetve nádtetők, a kertekben lévő szalmakazlak
a kertekben lévő szalmakazlak
a tűz pusztítását ki sem heverő
okozták. 1565-ben a tűz pusztítását ki sem heverő
városra Schwendi császári tábornok egyik kapitá-császári tábornok egyik kapitá-
nya tört rá. A kastélyt, az épen maradt házak nagy lyt, az épen maradt házak nagy
1
13. századi bronzcorpus3. századi bronzcorpus
13
13