Page 16 - Debrecen Képeskönyve

a lakosságot – magával hozta a település terjesz- foghatta perbe. A Debreceni család kihalása után tése alól is felmentette a debrecenieket. Az 1460- A 15. század végétől a város lakóit mind gyak-
kedését, új utcák nyitását. 1360 utánra tehetjük a mezőváros Zsigmond király birtoka lett. 1405. as évektől a jövedelmező sókereskedelembe is be- rabban nevezik cívisnek. Földesurai nem avat-
a rendelkezésre álló leletek alapján a Szent And- évi kiváltságlevelében Debrecen részére Buda kapcsolódtak. A lakosság állandóan gyarapodott, koztak a belső ügyekbe, a communitás az évi föl-
rás-egyház kibővítését háromhajós, álszentély- királyi város jogállását adományozta, s engedé- 1435-től több oklevél biztosította a jobbágyok meg- desúri adót pénzben és együtt adta meg. 1473-ban
kö rül járós, impozáns gótikus csarnoktemplom- lyezte, hogy a várost „kőfallal és kerítéssel vehes- határozott feltételek közötti szabad beköltözését. Szilágyi Erzsébet a városlakók szabad végren-
má. A piactér délfelé állandóan terjeszkedett, sék körül”. Ezzel a debreceniek sem ekkor, sem A 15. században 6-7 ezer főre becsülhetjük a né- del kezési jogát is lehetővé tette. Kedvező hatása
így alakul ki majd a korábbi Várad utca északi később nem éltek, a települést árok és földsánc pességet. Az ősi Hatvan és Cegléd (ma Kossuth) volt annak, hogy többször és huzamosabb ideig
részéből a később Piac utcának nevezett rész. övezte. Jelentősen előmozdította a fejlődést, hogy utcák vonalától délre ekkor terjeszkedett ki a vá- a deb receni kastélyban lakott, és uradalmi tisztjei
A hetivásárok és a környék ellátása mellett a Zsigmond évi két országos vásárt engedélyezett. ros. Forrásaink újabb egyházi épületekről is szól- innen irányították az uradalom több mint félszáz
14. század végén jelentős lett a debreceni keres- Debrecen hamarosan újból magánföldesúri hata- nak: ilyen a Szent Miklós-kápolna a mai Miklós falujának és mezővárosának igazgatását. Az önkor-
kedők bekapcsolódása a keleti országrész távol- lom alá került, de kialakuló önkormányzata nem utca közepe táján és a Mindenszentek kápolná- mányzat kiteljesedésére hatott, hogy a földesúrral,
sági kereskedelmébe. csorbult. ja a ferences kolostor közelében. A 16. század- de a váradi püspökkel szemben is érvényesítet-
Ilyen gazdasági-társadalmi fejlődés hozta ma- A város 1450-től, a Hunyadi család földesura- ban említett Szent Anna utca neve is feltehetően ték a szabad papválasztást, azaz a kegyúri jogot.
gával, hogy Debrecen földesurai 1361-ben Nagy sága alatt hatalmasat lépett előre. Az országos egy 15. századi kápolna emlékét örökítette meg. Elsősorban a környékről beköltözött jobbá-
Lajos királytól a település részére mezővárosi vásá rok száma négyre szaporodott. 1458-ban a A 15. század második felében bizonyosan műkö- gyoknak tudható be, hogy a lakosság a 15–16. szá -
sza badalomlevelet kértek. Ez nemcsak a szabad deb receniek az ország területére vámmentessé- dött a városi iskola, ez szolgált a későbbi reformá- zad fordulóján 8-9 ezer lélekre tehető. Újabb
bíró- és esküdtválasztás jogát biztosította, hanem get kaptak, 1473-ban pedig árumegállító jogot. tus kollégium alapjául. A kereskedő-iparos népes- szakmák jelentek meg, és elkezdődött a céhek dif -
a bíró és a tanács ítélkezési jogát a városlakók fe- A távolsági kereskedelem áruit addig tarthatták ség igényelte az írás-olvasás és számolás ismeretét. ferenciálódása. Kialakult a tehetős kalmárréteg,
lett. Deb receni lakost idegenben senki nem vihe- itt, amíg a város és környéke szükségleteit ki nem A mezővárosi polgárság művelődési állapotára köztük a nagy vagyonú marhakereskedő tőzsérek.
tett törvény elé, csakis a mezőváros bírája előtt elégítették. 1477-ben a király a harmincad fi ze- utalnak a Litterátus és Deák nevek. A település képe azonban teljesen falusias. A Hu-

18. századi úrasztali ónkannák a Református Kollégium Múzeumából

10 11
10