Page 14 - Debrecen Képeskönyve
P. 14
DEBRECEN HÉT ÉVSZÁZADA
Írott forrás először 1235-ben említi Debrecen már több mint húsz falu tartozott. Debrecen az
nevét. Régészeti adatok bizonyítják, hogy ezt a 1330-as évek ben fontos kereske delmi-kézműipari
helyet a homokos, erdős Nyírség és a termékeny központ, bár céhek alakulásáról csak későbbi
lösztalajú Mezőség határán a 11. században már adataink vannak. Egy 1332. évi oklevél Debrecen
lakták. A környék falvai közül az 1270-es években bíráit, esküdtjeit, hos peseit és kereskedőit em líti,
kezdett kiemelkedni, a magukat éppen Debrecen- tehát létrejött a tanács. A települést gyakorlatilag
ről nevezett birtokoscsalád településfejlesztő te- ettől kezdve mezővárosnak te kint jük.
vékenysége következtében. A 14. század második fe-
A 13. század végén a vá- lében Debrecen földes urai
radi egyházmegye öt legné- gyarapították az uradalom
pesebb településének egyike, tartozékait. Az elnéptelene-
1300 körülre egy kis ura- dett falvak határát az erede -
dalom központja. Egyetlen tileg szűk területen gaz dál-
példája annak, hogy várral kodó debreceniek használ-
nem rendelkező település ták. A településtől nyugatra
köré szerveződött urada- estek a legjobb, földműve-
lom. Egy 1299. évi adat sze- lésre alkalmas földek. Kin -
rint nagy ér tékű árukkal tebb helyezkedtek el a ka-
kereskedő jobbágyok is él- szálók és legelők. A 15. szá-
tek ott. A falu ekkor három zad során nyugaton nagy
részbirtokból állt, egyiknek legelők voltak a ridegtartású
később, egyháza védőszent- állatok részére. Ezeket télen
je után, a Szentlászlófalva a Debrecen től keletre meg-
nevet adták. szerzett, későbbi ún. erdős-
A 14. század elején te- Férfi arcot ábrázoló, pusz tá kon tartották. Az egy-
lepíthettek ide iparűző és 12. század végéről származó szenteltvíztartó re nagyobb határon űzött
kereskedő hospeseket a föl - állattartás előmozdította
desurak. A gazda sági fej lő désben bizonyára ré- a bőr- és gyapjúfeldol gozás korai kialakulását.
szük volt. A Burgundia utca neve talán erre az A 13. században is tevé kenykedő kerékgyártók,
időre megy vissza. A falurészek összeépülését a kovácsok, esetleg fazekasok mellett megjelentek
népesség gyarapodása gyorsította fel, új utcákat a nyersbőr kidolgozását és mindennemű bőrből
nyitottak. Debrecen századokon át megőrződött készült ruházati darab (bocskor, saru, ruha, mel-
központja ekkor alakult ki az 1317 előtt felszen- lény) készítését végző vargák – egyben tímárok –,
telt, s egy korábbi templom alapjára épített, Szent ők 1350 körül állhattak céhbe.
András-egyház körül. Ettől nyugatra volt a plébá- A posztócsapók, gyapjúművesek 1398-ban, a
nia, keleti irányban az ekkorra már megerősített szűcsök 1449-ben, a szabók 1468-ban, a mészáro-
földesúri kúria, s ezzel szemben, a 14. század- sok pedig 1478-ban kapták céhes szabadalomle-
ban Homok utcának nevezett Csapó utca elején, velüket. A szíjgyártók, kovácsok, lakatgyártók és
az 1322-ben alapított ferences kolostor. A temp- kardcsiszárok századokig közös céhe a 14. század
lomtól délre volt a piac tér, déli irányba a Várad végén alakulhatott meg.
Déri Frigyes numizmatikai gyűjteményéből utca, északi irányba a Péterfi a Jakab utca vezetett. A gazdasági fejlődés, a lélekszám gyarapodása
emlékérmek és aranypénzek A debreceni ura dalomhoz az 1330-as években – 1345 után több mint kétezer főre becsülhetjük
9
