Page 118 - Debrecen Képeskönyve

lyását, a szűkebb belterületen kívüli városrészek
teljesen falusias jellegét. Ennek volt köszönhető,
hogy Debrecen a külterületi népesség arányában
még a klasszikus tanyásodó városnak tekintett
Hódmezővásárhelyet is megelőzte, népsűrűség
tekintetében pedig alig haladta meg a törvény-
hatósági jogú városok országos átlagának egyne-
gyedét.
A századfordulós fejlődést meghatározó másik
folyamat Debrecen szűk városmagjának nagyvá-
rosiasodása volt, amelyet két nagyobb építési hul-
lám előzött meg.
A szabadságharc bukása utáni két évtized ro-
mantikus építészete átformálta a városképet.
A több történeti stílus elemeit ötvöző építkezések
első sodrában húzták fel a régi indóház hosszú,
földszintes épületét – két végén emeletes szár-
nyakkal, sarkain bástyás támpillérekkel –, a városi
Lövész Egylet „Lövöldé”-jét a Nagyerdőn, a Mén-
telep épületét. A romantikus ízlésű építési hul-
lám első sodrának, amely főként a középkori ro-
A Püspöki Palota tornya a Nagytemplom közelében Szent Anna-székesegyház busztusabb formákat kedvelte, talán legismertebb Az egykori megyei könyvtár neoreneszánsz stílusú épülete
épülete az 1865-ben átadott Csokonai Színház. De
szilárd útburkolat, de a valódi falvak természetes kívülre került állandó lakóként a népesség közel Debrecen legrégibb épülete, a Kistemplom 1876- udvarként” ismert, Sesztina Lajos nagykereskedő
központja is, sajátos, bár redukált kommunális 40 százaléka! os renoválása is romantikus szellemben történt, által 1868-ban átalakított épület, a Piac utca 38.
szolgáltatásaival. Kivételt talán csak a Nagyerdő és A kortársak szerint „kisemberek, szegény kis- párhuzamosan a templomkert megnyitásával és a alatti Schaffer-alapítványi bérház.
a városbelső között húzódó Simonyi út két olda- hivatalnokok, kisparasztok, proletárok” laktak „templombazár” hasonló ízlésű kialakításával. A klasszikus elemek kerültek túlsúlyba a Bat-
lán formálódott villatelep, és a nyugati oldalon a többségében a kertségi „apró vityillókban”, tel- A második sodorban a középkori robusztus for- thyány utca 16. számú ház 1860 körüli renoválá-
Széchenyi út mellé tervezett, a világháború előtt kükön félönellátó kisgazdaságot és háztartást mákkal szemben a fi nomabb arányokat és részlet- sakor (Petőfi 1849-es ittlakásakor még más volt
már tucatnyi házból álló „tisztviselőtelep” jelen- kialakítva. A vázolt folyamatot Debrecen városia- kiképzéseket kedvelő, reneszánszra fi gyelő épüle- a homlokzata), és ugyancsak a klasszicizmus felé
tett viszonylagos urbanizáltságával és a városhoz sodásának szerves részeként bátran nevezhetjük teket emeltek. Legismertebbek közülük az azóta hajlik a Piac utca 47. alatti Csanak-ház is.
való szerves csatlakozásával. A kirajzás intenzitá- egyfajta sajátos dezurbanizációnak. Ez a jelenség lebontott, Aranybika melletti, Piac utca 9. szám Az épületeken túl az 1861 szeptemberében ala-
sát és mértékét jelzi, hogy a századforduló és a okozta a 19–20. század fordulójától a „lakott” vá- alatti egyemeletes ház, amelynek külső ornamen- kult Emlékkert Társulat városszépítő tevékeny-
századelő évtizedeiben a régi városi belterületen ros hatalmas kiterjedését, szinte parttalan szétfo- tikája a kereskedelem szimbólumait idézte, a „vas- sége nyomán – parkok, temetők, utcák csinosítá-

Cívisházak A híres Aranybika Szálloda

112 113