Page 122 - Debrecen Képeskönyve

az arányuk, mint a kálvinista Rómában. Mivel a forgalmi népesség gyors növekedését főként a
reformátusok természetes szaporodása a háború közlekedésben foglalkoztatottak számának emel-
előtti évtizedekben kevéssé maradt csak el a má- kedése adta, a tényleges iparban foglalkoztatottak
sik két nagyobb felekezetétől, azok aránygyara- lassabb növekedése mögött azonban a századfor-
podása többségében a bevándorlásból származott. dulón már a kisipar több ágazatának elsorvadása
A lakosság egykori területi megoszlása azt mu- és a gyáripari termelés térhódítása állt.
tatja, hogy a bevándorlás a város belterületeire A város fejlődésének 19–20. századfordulós
irányult, és a főként a mezőgazdasághoz kötődő lé pésváltása összefüggött a regionális piaci köz-
református őslakosság fokozatosan kiszorult a ponttá válással és a város iparosodásával. Ez a
külterületekre. A belterületek észak-északkeleti gaz dasági folyamat azonban nem elsősorban
kerületeiben maradt meg leginkább a reformá- a hagyományos debreceni társadalomra épült, a
tus lakosság túlsúlya, a katolikusok aránya a keleti mo dern gazdaságfejlődés hordozói jórészt a be-
ipartelepet övező területeken és a Szent Anna utcá- vándoroltak köréből kerültek ki.
tól délre fekvő 5. kerületben vált a legmagasabbá, Az évszázadokon át sikeres „történeti cívistár-
ide telepedtek egyházi és iskolai intézményeik is. sadalom” a 18. század óta tartó hosszabb periódus-
A zsidóság a nyugat-délnyugati 3-4. kerületben ban lassan elveszítette korábbi gazdálkodásának
érte el legjelentősebb arányát. A Hatvan és a mai célját és terét, életmódjának, gondolkodásának
Simonffy utca közötti területen a világháború előrehajtó erejét. A századfordulós korszakváltás
előtti időszakra már viszonylag homogén lakóte- sodrában ragaszkodott régebbi, nagy eredménye-
rületet alkottak. ket hozó beidegződéseihez, amelyek az új hely -
Debrecenben a kizárólagosan mezőgazdaság- zetben csak fokozatosan lemaradó gazdasági és
ból élők aránya a háború előtt a lakosság mintegy társadalmi – Debrecenben sajátos – „dezurba-
negyedére esett vissza – miközben a keresők szá- ni zációban” is jelentkező marginalizálódáshoz
ma megkétszereződött! Ez az arány igen városias- vezettek. Gazdasági hanyatlása, az új fejlődéssel
nak tüntetné fel Debrecent, ha a statisztikai kate- szembeni értetlensége és az idegen „gyüttmen -
góriák mögött nem húzódott volna meg a kettős tek” gazdasági, majd később politikai térnyerése
gazdálkodású, illetve a kertségekbe szorult fél - a cívismentali tást szembefordította a tőkés fejlő-
önellátó háztartásokban élők sokasága. Az ipar- dés célszerűségével, érték- és hagyományőrzésé - A 39-es számú gyalogezred első világháborús emlékműve A Magyar Fájdalom szobra a Bem téren

Borsos József tervei alapján épült a krematórium Marton László bronzszobra az Egyetem téren

116 117