Page 119 - Debrecen Képeskönyve
P. 119
sa, köztéri szobrok és síremlékek felállítása jelzi Tanintézet oktatási épülete, 1889-ben a Reformá- letmonstrumait sodorta a hazai középvárosokba, később is csupán a lakások alig egynegyede felelt
munkájukat – vedlette le Debrecen középkorias tus Püspöki Hivatal. A Kossuth utca végén fel- így Debrecenbe is. A világháború előtti fél évti- meg a városi lakásoktól elvárt követelményeknek.
és pragmatikusan parasztos ízlésű, de már ápo- épített, gót stíluselemeket hangsúlyozó, nyers- zednyi időszakban paloták épültek fel: az Arany- A „kálvinista Rómá”-ban az ipari modernizáció
latlanná vált külsejét. tégla falú református templom nagy hatással volt bika újabb épülete, a Püspöki Palota, a Kereske- évtizedeiben történt társadalomszerkezeti válto-
Ha pedig az ismertebb épületeken túl azt is a lakóházépítésre, de a későbbi középületek, fő- delmi és Iparkamara székháza, banképületek. zások nagyságát talán legjobban a vallási viszo-
fi gyelembe vesszük, hogy a főutcától távolabb eső, leg iskolák is követték ezt a megjelenést. Ezek méreteikkel, stílusukkal, üzletházi és bér házi nyok átalakulásával lehet megragadni.
korábban épült házak sokasága csinosodott ki, A századelő első évtizedének végéig uralkodó funkciójukkal, a debreceni cívisgazdálkodástól és A 19. század harmincas éveiben még jogos
komfortosodott hozzá a növekvő igényekhez, vilá- stílusban épült köz- és lakóépületek csupán a fő- életmódtól egészében eltérő racionalitást tükröző volt az elnevezés a lakosság vallási homogenitása
gossá válik, hogy a város cívistársadalma, az ekkor utcára, a belőle kiágazó mellékutcák torkolatára építészeti megoldásaikkal megbontották a 19. szá- szempontjából is. A 20. század első évtizedére a
még „az iparért, kereskedelemért, művészetért” összpontosultak, néhány speciális épület jelentett zad végére kialakult, klasszicista stílusú középü- reformátusok aránya a jelenlegi kétharmad kö-
egyaránt lelkesedő tekintélyes „Kalmár Társaság” csak kivételt. letekből és romantikus, illetve eklektikus stílusú zelébe került. Ugyanekkor már római katolikus
tagjai próbáltak felzárkózni a városiasodás köve- Ebben a szakaszban már jelentkezett a szűkebb egyemeletes lakóházakból álló, viszonylag egysé- volt minden ötödik debreceni, izraelita majdnem
telményeihez. belvárosra kiterjedt, azt erősen eltérő látványú és ges arculatú városközpont képét – nem kevés és minden tizedik, míg az egyéb felekezetekhez tar-
A századvéghez közeledve kibontakozott újabb építészeti adottságú övezetekre tagoló nagyváro- indulatos sajtóvitát kavarva. tozók aránya összességében megközelítette a 10
építési hullám meghatározó ízlésvilágát, eklekti- siasodás folyamata, mely a század első évtizedének A nagyvárosiasodás rendkívüli szűkkörűségét százalékot. Így a világháború éveiben a reformá-
cizmusát már erőteljesebben jellemezte a térben végén kibontakozó újabb építkezési hullámban jelzi, hogy az 1910. évi népszámlálás időpontjá- tus lakosság abszolút száma már nagyobb volt a
felfelé terjeszkedés kényszere. A Vár és a Csapó teljesedett ki. Ez tulajdonképpen a fővárosban a ban a település mintegy tíz és fél ezer lakóházá- fő városban, mint Debrecenben és a Hajdú megyei
utca kereszteződésében 1894-re felépült a több- századfordulón tetőzött építkezések szecessziós ból mindössze 2 százalékot tett ki az emeletesek városokban. De néhány más településen is – Kar-
szintes Zeneiskola, a Füvészkertben a Gazdasági ízlésvilágát és helyi viszonylatban szokatlan épü- aránya, s a város főmérnöke szerint fél évtizeddel cag, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve – nagyobb volt
A városháza épülete a Piac utcán
114 115
