Page 116 - Debrecen Képeskönyve

Villasor a Simonyi úton

geket. A népességnövekedésben az 1890-es évek-
ben történt fordulat és a kertségekbe, illetve az
azon is túli mezőségi és erdőségi területekre való
kiáramlás dinamikája között szoros összefüggés
mutatkozik.
Debrecenben ebben az időszakban a növekedés
jelentős része nem a nagyobb népességtömörü-
lésben, a hagyományos városi belterület inten-
zív, vertikális fejlődésében csapódott le, hanem a
lakóövezetek extenzív területi terjeszkedésében.
A város I. övezeten kívüli része eleve úgy formá-
lódott ki és fejlődött, hogy a legcsekélyebb elemi
feltételei, illetve rövid távú esélyei sem voltak
meg a városias életmódnak. A laza beépítettségű
kertségek a középkori kertek területén úgy álltak
össze „lakóövezetté”, hogy sem egymással, sem
pedig a városközponttal nem álltak építészetileg
és infrastrukturálisan szerves kapcsolatban. „Alvó-
falvaknak” lehetne inkább nevezni őket, mint elő-
városnak (suburb), amelyekben – fél-háromnegyed
órányi járásra Debrecen főutcájától – egészében
hiányzott a közvilágítás, csatornázás, vízvezeték, Belvárosi látkép a Csonkatemplommal

Csokonai Nemzeti Színház Kossuth utcai épületek

110 111