Page 113 - Debrecen Képeskönyve
P. 113
A VÁROS SZÁZADFORDULÓI
ÉS KULTURÁLIS ÉLETE
AZ ÚJKOR KÜSZÖBÉN tizeddel korábban következett be. A 19. század
utolsó évtizedében a népesség gyarapodásának
Az 1848/49-es polgári forradalom és szabadság- radikális gyorsulásában ugyan megmutatkozott az
harc – bukása ellenére – mérföldkő volt Debrecen iparosodásra jellemző demográfi ai átmenet első
életében. Az ipari modernizáció, a tőkés világgaz- szakaszának természetes szaporodást növelő ha-
daság térségeket integráló, a Monarchiát is beke- tása, a fő ok azonban a bevándorlás nagyságrend-
belező expanziója, a reformkorban megtapasz- del való növekedése volt.
talt szellemi és mentális polgárosodás, a nemzeti Ez a bevándorlás kikezdte a város társadalmá-
kultúra születése, a feudá - nak hagyományos integri-
lis kereteket kitágítva szerte- tását: 1910-ben már csak a
foszlató demokratikus nem- lakosság alig több mint fele
zeti közösséggé szerveződés született az ősi Basahalmán
élménye, a veszélyben a ma- belül. 17,9 százalékuk költö-
gyar polgári és nem zeti sza- zött be Hajdú vármegyéből,
badság őrváros-főváros sze - és meghaladta a 30 százalé-
repét is vállaló Debrecen kot azoknak az aránya, akik
addigi történelmi fejlődésé- az ország más megyéiből
nek egész feltételrendszerét vagy az országhatáron kívül-
átalakította. A város akarva- ről telepedtek a városba.
akaratlan átlépte az újkor A gyors népességnöveke-
küszöbét. dés oda vezetett, hogy szűk-
ké vált a belső lakott terület.
Már 1862-ben be kellett te-
metni a régi városárkot, ez-
AZ ELMÚLT után a város szinte kiöntött
SZÁZADFORDULÓ medréből, körbefolyva a te-
metőket. Az 1880-as évektől
Debrecen lakosságának szá- A nevezetes líciumfa: fává nőtt ördögcérnabokor megkezdődött az elszegénye-
ma 1914-ben haladta meg a Nagytemplom szomszédságában dők kiköltözése a szőlős- és
a százezres határt, amely a gyümölcsöskertek övezetébe,
nagyobb városok sorába lépést jelentette. A né- ahol a présházak mellett már lakóházak építésé-
pességnövekedési adatok arra mutatnak, hogy vel tették lehetővé az állandó kintlakást. Ennek
mindez az 1890-es évektől lezajlott fordulat ered- tiltása a kiáramlást nem akadályozta meg, ezért
ménye volt. a városi hatóság először 1893-ban a Homokkert-
A város népessége 1890-től a világháború kitö- ben és a Csapókertben szabályozta az állandó
réséig közel kétszeresére nőtt. Magyarországon ottlakást, majd 1897-ben egy közgyűlési határo-
a kiegyezés utáni tényleges népességnövekedési zat a belterületet 3845 katasztrális holdra emelve,
rangsorban Debrecen a hatodik helyre került, a I. építési övezetnek nyilvánította a régi városi
fővároson kívül Miskolc, Kolozsvár, Nagyvárad és beltelkeket, és II. övezetként a városszabályozási
Pécs előzte meg úgy, hogy a váltás ott egy-két év- tervekbe már lakóterületként vonta be a kertsé-
Városháza a Piac utcán
108 109
