Page 110 - Debrecen Képeskönyve
P. 110

Szent László-templom, melyet Nagy Ferenc fa-  ban. A 960 négyzetméteres, reánk maradt ábrá-  rius gyülekezet 1921 novemberében alakult, jó -  iskolájukban tanult Szentmarjai József, a Marti-
 ragó népművész szobrai és domborművei, illetve   zolások szerint igen esztétikus, keleties stílusú,   részt a román hatalom elől menekülő székelyek-  novics-összeesküvés egyik mártírja. Messze föl-
 Till Aran Szent László-mellszobra díszítenek. Kő-  1100 ülőhelyes épületet Jakob Gaertner bécsi épí-  ből. Eleinte református templomokban tartották   dön híres volt a Svetits Mátyásné alapította leány -
 szeghy Attila országos fi gyelmet érdemlő alkotása,   tész tervezte. A város második legnagyobb egy -  egyházi alkalmaikat, majd 1928-ban elkészült a   iskola, csakúgy, mint a debreceni izraeliták, evan-
 a Szent családról elnevezett tócóskerti plébánia-  házi ingatlanát egy világháborús bombatámadás   Hatvan utcai imaházuk. A dinamikusan fejlődő   gélikusok intézményei. Az egyházak kimagasló je-
 templom 1998-ban valósult meg: torony nélküli   megrongálta 1944-ben, majd az 1949-es felújítás   kisebb közösségek áldozatkészségét sok új épü-  lentőségét mutatja, hogy 1940-ben 11 181 elemista
 szent hajlék, az organikus építészet gyöngyszeme   során leégett, és később lebontották. A hitközség   let iga zolja: közülük Kálmán Ernő munkája, az   közül 4321 református, 1270 római katolikus, 664
 a környező lakótelep sivár falai között. A Borbíró   második temploma 1909-ben létesült a Kápolnás   1892 óta működő Debreceni Baptista Gyüleke-  pedig izraelita általános iskolába járt. Felekezeti
 téri Megtestesülés temploma a magyar millen-  utcában. Az 1920-ban már tíz  ezres, a lakosság   zet Szappanos utcai temploma, Lengyel István   alapon szerveződött a legtöbb olvasóegylet, da-
 nium és a keresztyénség 2000. évfordulójára ké-  mintegy tíz százalékát kitevő zsidóság jelentős   műve, a Fazekas utcai adventista imaház, a mo-  lárda, cserkészszövetség, bibliakör, segélyező és
 szült el Nagy József András koncepcióját követve.   többsége a fasizmus pusztításának esett áldoza-  dern templomépítészet szép helyi példája, de   kulturális egyesület, köztük a katolikus nőegy  -
 A Győrffy Zoltán által tervezett, Palánki Ferenc   tául. A  legnagyobb vidéki zsidó hitközség épü -  szintén látványos építmény az Új Apostoli Egy-  le   tek, legényegyletek, kongregációk, a Luther Szö -
 püspök által 2015 novemberében felszentelt Deb-  letei a 2014–2015-ös felújításoknak köszönhe tően   ház (ma már református) temploma. A Hit Gyü-  vetség, a Chevra Kadisa, a Bikur Cholim, valamint
 recen-Józsai Szent György-templom összhatását   ismét régi fényükben pompáznak. A hétköznapi   lekezete egy 700 négyzetméteres Olajfa utcai   a legkülönbözőbb diákegyesületek és -szövetsé-
 természetes anyagok, a tégla, a cserép és a fa har-  istentiszteleteket a Pásti utcán, a nagyobb ünnepi   csar   nokban kezdte önálló életét 1997-ben, épüle-  gek, amelyek megszüntetésükig vagy betiltá su -
 móniája adja.  alkalmakat a Kápolnás utcai zsinagógában tart-  tüket mára 2300 négy zetméteresre bővítették.     k  ig tartást és eleven életet adtak a helyi társada-
 Kálmáncsehi Sánta Márton fellépésétől egé-  ják. A munkálatok részeként 2015. június 28-  2001-ben a mormonok is építkeztek a Simonyi   lomnak.
 szen 1796-ig nincs írásos nyoma az evangélikusok   án avatták fel a holokauszt közel hatezer deb re -  úton. Az ezredfordulót követően három új bap-  A rendszerváltozás után ismét szabaddá vált, és
 helyi gyülekezeti életének. Természetesen a Kol-      ceni zsidó áldozatának ünnepélyes, komor emlék -  tista gyülekezet alakult, így aligha véletlen, hogy   1990-től fokozatosan megelevenedett a különböző
 légiumban tanuló – ahogyan a régiek mondták,     falát.  2006-ban Debrecenben ülésezett a Magyar Bap-  egyházak szerepvállalása a történelmi egyházak-
 „magyar szóra” érkező – felvidéki lutheránus teo-  A liturgiában görögkeleti szertartást követő,   tisták Harmadik Világtalálkozója, David Coffey,   tól a legkisebb felekezetekig. Jogaival élve minden
 lógusok vagy viszonylag közeli evangélikus lelké-  de a római pápa főségét elismerő görögkatoli-  a százmilliós Baptista Világszövetség elnökének   vallási közösség szépen gyarapodott. A törté nelmi
 szek korábban is szolgálhattak körükben. Csekély   kus egyház a kiegyezés táján néhány száz, 1930-  szolgálatával.  egyházak óvodáktól egyetemi szintig oktatási
 számú, főként szepességi eredetű közösségükhöz   ban már közel ötezer lelket számlált Debrecen-  intézményrendszert, szociális, kulturális és egyéb
 olyan tekintélyes családok tartoztak, mint a Deb-  ben. Gyülekezetük 1902-ben önállósult. Görög   intézmények sokaságát működtetik, de ma már
 recenben fogalomnak számító Auer vagy Sesztina   kereszt alaprajzú, neobizánci stílusú, 20 méter   Az egyházi élet színei és gazdagodása  általános és középiskolái, szociális és karitatív szol-
 kereskedődinasztiák. Hivatalosan 1883-ban alakult   belmagasságú, tekintélyes kupolával és 44 méte-  gáltatásai, kiváló kórusai vannak a Hit Gyüleke-
 meg egyházközségük, amely hamarosan megvá-  res toronnyal emelt, kőfaragásokkal is tagolt vö-  A 19. század utolsó évtizedeiben, a kapitalizáló-  zetének és a baptista egyháznak is Debrecenben.
 sárolta templom és iskola építésére a Miklós utca   röses téglatemplomukat 1910-ben szentelték föl.   dást követő beköltözések hatására, rohamos nö -  A legtöbb debreceni egyházközség saját újságot
 3. szám alatti telket. Itt létesült 1889-ben Hajdú-  A Bobula János tervezte épület stilárisan is gazda-  vekedésnek indult a lakosság. A 100 ezer főt meg-  szerkeszt. A katolikus egyház jelentős eredménye
 Bihar megye egyetlen evangélikus temploma,   gítja a városképet. Belső díszítése, intarziás oltá-  haladó népességnek 1920-ban 19,2 százaléka,   a 2003-ban létrejött kerekestelepi Szent Erzsé-
 amely 2015-ben szépen megújult.  ra, szó széke, Lohr Ferenc és Szegedi Molnár Géza   2001-ben a felekezetüket megvallóknak már 24   bet Otthon, ahol (pszichológusoktól gyógytor-
 Bár a zsidóság állandó megtelepedését csak   szekkói, Mohay Attila színes üvegablakai a város   százaléka volt római katolikus – a 60 százalék   nászokig) képzett szakemberek foglalkoznak az
 1840 után biztosították törvények, izraelita ke-  egyik leglátványosabb egyházművészeti együtte-  református mellett. A 2011-es népszámlálás ada-  idős lakókkal.  2007-ben megújult a Szent József
 reskedők már a 18. századtól rendszeres részt-  sét alkotják. (Amikor X. Leó pápa 1914-ben enge-  tai szerint 23 413 római katolikus, 10 672 görög-  Gimnázium, ugyanekkor a Szent László Plébá -
 vevői voltak a debreceni vásároknak. A helyi   délyezte a Hajdúdorogi Egyházmegye létrejöttét   katolikus és 52 459 református él Debrecenben,   nián létrejött a II. János Pál Intézet, szobrot kapott
 Izrae lita Hitközséget 1852-ben alapították meg,   és magyar nyelvhasználatát, 35 székelyföldi egy-  miközben a népesség közel fele nem válaszolt a   a városban Szent Lőrinc, Szent István és Csáky
 hivatalos német nyelvét már 1860-ban magyarra   házközséget is az egyházmegyéhez kapcsoltak.   vallással kapcsolatos kérdésre, vagy nem tartozik   Imre püspök. Az izraeliták restaurált zsinagógái
 változtatta. Amikor a teljesen önálló hitközsé-  Ennek a döntésnek volt a következménye 1914-  vallási közösséghez.   mellett húszszemélyes zarándokszállás és „kó-
 geket egységes egyházba szervezni kívánó, 1868.   ben egy Miklósy István püspök elleni bombame-  Századokon át a különböző felekezetek joga   ser vágoda” is létesült. A közelmúltban minden
 évi pesti kongresszuson megbomlott a felekezet   rénylet.) A főegyházmegye székhelyének 2015-ös   és kötelessége volt az iskolák fenntartása, olyany-  igényt kielégítően felújították a Református Kol-
 egysége, a debreceni hitközség sem az ortodox,   Debrecenbe kerülése óta – amint erről a maga   nyira, hogy a protestáns iskolázás lehetőségét ki-  légiumot és a Nagytemplomot (mint magyar nem-
 sem a neológ irányzathoz nem csatlakozott, ha-  helyén még szólunk – az Attila téri templom, a   zárólag a vallásszabadságról szóló törvények ga-  zeti emlékhelyeket), öt templomban új orgonák
 nem az úgynevezett  status quo ante irányzat fő   Szent Anna-templomhoz hasonlóan, szintén szé-  rantálták. A vallási homogenitás korszaka után a   szólnak, az éterben egyházi rádiók sugároznak,
 bázisává fejlődött. Országos fejlemények hatá-  kesegyházként szolgál. 2000 októberében, a város   különböző felekezetek nem csupán értékrendjü-  köztük a református Európa rádió. Az idősek, a
 sára azonban itt is kivált az ortodox hitközség,   keleti részén, a Vak Bottyán utcában szentelték föl   ket szolgáló színvonalas iskolákkal, de szerveze-  fogyatékkal élők és a halmozottan sérült fi atalok
 amelynek Pásti utcai, mezővárosiasan formált   a görögkatolikusok új templomát Becker Gábor   tek, egyesületek sokaságával is megelevenítették a   gondozása terén felbecsülhetetlen értékű szolgá-
 zsinagógája 1893-ban készült el. Ezenkívül egy   és Greskovics Klára tervezésében.  város művelődését, kultúráját, civil társadalmát.   latokra képes a Méliusz Péter Református Idősek
 nagyobb és tíz kisebb imaházuk volt. A  status   A legutóbbi népszámlálás alkalmával, 2011-ben   A piaristák, mint mindenütt, Debrecenben is je-  Otthona és a Nagytemplom intézményei, a Nyi-
 quo ante egyházközség a Várad utcán (a mai   mintegy 4700-an vallották magukat a kisebb egy-  leskedtek a nemzeti szellemű nevelés terén: helyi   tott Ajtó, illetve az Immánuel Otthon.
 Petőfi  tér helyén) építtetett zsinagógát 1896-   házakhoz és felekezetekhez tartozónak. Az uni   tá-








 104                                                                                                               105
   105   106   107   108   109   110   111   112   113   114   115