Page 125 - Debrecen Képeskönyve
P. 125
A város szívében: Piac utcai házak A következő oldalpáron az egyik legszebb magyar szecessziós épület, a Megyeháza
hez kirekesztésbe hajló konzervativizmus is tár- kíséretében. Valahol az új üzemek egyikének szi- letárdiktatúra” helyi vezető szerve, a háromtagú diktátuma elcsatolta az ország területének két-
sult. A hagyományos társadalomból csupán sza - rénája reccsent. direktórium azonnal nekilátott az üzemek, földek harmadát, lakosságának felét, közöttük jelentős
bályt erősítő kivételekként vezettek utak az új, Aztán a város belépett a 20. századba. Kitört a „közösségi tulajdon”-ba vételének. Az intézkedé- magyar ajkú népességet. A cívisvárost a békedik-
felemelkedő társadalmi csoportokhoz, fejlődési világháború. sek széles körű tiltakozást váltottak ki, mire az új tátum következményei még fokozottabban sújtot-
pályákhoz. rezsim statáriumot hirdetett. A rövid, de későbbi ták: a 17. század végéhez hasonlóan radikálisan
A „hosszú 19. század” az 1910-es évek elején arcát már megmutató kommunista diktatúrának beszűkült a város mozgástere, az új határvonal
még egyszer megmutatta az ipari modernizáció DEBRECEN 20. SZÁZADA egy semmivel sem szerencsésebb esemény vetett Magyarország és Románia között elvágta termé-
békés, de diszharmonikus arcát a debreceniek- véget. 1919. április 23-án a román hadsereg bevo- szetes régiójának, vonzáskörzetének és gazdasági
nek. Korabeli fotókon, képeslapokon párizsi–pesti Az első világháborútól 1920-ig terjedő időszak nult Debrecenbe. kapcsolatrendszerének legnagyobb részétől. Deb-
di va tot követő ruha- és kalapkölteményekben és hat éve megmutatta, hogy a beköszöntő új évszá- A világháború, a két forradalom sorscsapásá- recen légszomjban szenvedett, a valamikor az
puritán ünneplőkben derűs, bizakodó tekintetű zadtól mit is várhat a cívisváros. Négy év háború nak betetézője volt a megszállás egy éve a város- európai távolsági kereskedelemben sikeres város
hölgyek és cívispolgárok sétálnak a nagyvárosias kettétörte a megelőző időszak ellentmondásaival nak. A román uralom több milliárd koronás kárt piackörzete egy alig 30 kilométer sugarú körre
hangulatot árasztó, megszépült úri korzón. Elekt- is jelentős gazdasági fejlődésének ívét. A város- okozott, és csapataik kivonulásukkor magukkal szorult vissza. Így a háború és a forradalmak, a
romos meghajtású villamos csilingel a háttérben, ból közel húszezer fi atalt soroztak be, akik közül vittek mindent, ami mozdítható volt: élelmet, megszállás után a város talpra állása rendkívül
a klasszicista Városházától a büszke két tornyával sokan nem tértek vissza. A háború végén, a pesti állatokat, gépeket, berendezéseket, mozdonyt és nehezen indult. Fél évtizedig a hagyományos köz -
a városképet meghatározó Nagytemplomig ka- őszirózsás forradalom hatására Debrecenben is vagonokat. 1920-ban Debrecen újra magyar fenn- szolgáltatások és közüzemek fenntartása is sok-
vargó sokaság, a kávéházak és cukrászdák telve ká- átvette a hatalmat a Nemzeti Tanács, és az egyre hatóság alá került, Horthy kormányzó is fontos- szor forgott veszélyben. A város vezetése ekkor
vézó-fecsegő, félelem nélküli emberekkel. A Piac feszültebb légkörben próbálta biztosítani a rendet nak tartotta, hogy látogatást tegyen itt. történelmi hagyományainak egyik legmeghatá-
utca másik oldalán, a tisztességtudóan elkülönülő és a nyugalmat. A második forradalom, a szovjet- A legnagyobb csapás azonban még ezután kö- rozóbb tanulságára támaszkodott: a legnehezebb
cselédkorzón gazdasszonyaiktól megörökölt ru- hatalom kikiáltásának hírére azonban már felbo- vetkezett a fellélegzést remélő város lakóinak. időkben az iskolára és a kultúrára alapozta az
háikban cselédlányok páváskodtak udvarló bakák rult a város nehezen fenntartott rendje. A „pro- A világháborút véglegesen lezáró trianoni béke újabb fellendülést.
120 121
