Page 7 - Debreceni Nagyerdő

ga így került közel erdeihez és annak javaihoz. Az egymásra utaltságból a tör-
ténelem egymásba fonta a szeretet és ragaszkodás gyökereit. Ez magyarázza,
hogy Debrecen összenőtt erdeivel, millió szállal kötődött és kötődik ma is er-
deihez. A Nagyerdőhöz való ragaszkodás ma is a legerősebb. Szemerédy (96)

– AZ ERDŐ HATÁSAI –

Minden erdőnek, így a Nagyerdőnek is felmérhetetlen a környezetére ható
ökológiai (környezettani) és ökonómiai (gazdasági) értéke.
Ennek ellenére a kutatók egyes elemeit mérni tudják. A Debreceni Tudo-
mányegyetem Meteorológiai Tanszék munkatársai 1994-ben a Nagyerdőben
erdőklíma vizsgálatokat végeztek és a következő eredményekre jutottak: Jus-
tyák-Tar.(57)
Az erdő lombja – egyes fafajok közötti különbségektől eltekintve – egy köb-
méter lomb átlagosan évente 440 gramm oxigént termel, ugyanakkor
590 gramm széndioxidot nyel el.
Pormegkötő képessége: 4,5 kg port köt
meg
Vízelpárologtató hatása: 47 liter vizet párologtat el.
A Nagyerdőben végzett erdőklíma-vizsgálatok, az erdőnek fenti, környezeté-
re gyakorolt hatásait mutatta ki. Klímája felüdülést jelent az emberi szervezet
számára.
A Nagyerdő az Apafája erdővel együtt északon és északkeleten megszűrik
a várost a por és egyéb más ipari szennyeződésektől.
Az erdőszegélyek hatása nemcsak a várossal érintkező oldalakon, hanem
a Pallagi út két oldalán is jelentős, ami a cserjékkel sűrűn benőtt területnek
köszönhető.
Az erdő humuszszőnyege a lehulló csapadékot jelentős mértékben tárol-
ja és védi a talajt a párolgástól.
Az erdő felsorolt hatásai együttesen teremti meg a hőmérsékletkiegyenlí-
tő hatást, mely az emberi szervezetre rendkívül jótékony. Az erdészeti tudo-
mány nem véletlenül hirdeti, hogy a legideálisabb erdő az elegyes, megfelelő
cserjeszinttel rendelkező erdő.

7