Page 4 - Debreceni Nagyerdő
P. 4

A beépített terület 1.668 ha 39%. Út, vasút, épület, lebetonozott terület, víz-
          felszín, növénytelen egyéb terület 1%.
           A fákhoz, az erdőkhöz való ragaszkodás a történelmi időkre, míg a virágok
          szeretete az 1900-as évek elején meghonosított virágkorzó, majd a virágkar-
          nevál hagyományaira épül.
           Érdemes visszatekinteni és írásbeli emléket állítani azoknak, akiknek e cí-
          met köszönhetjük. A két, szakmájában kiemelkedő szakember Török Gábor
          erdőmester és Pohl Ferenc főkertész voltak. A továbbiakban az erdőmester
          érdemeit érintem, ezért most csak a főkertész tevékenységét részletezem.
           Pohl Ferenc (1886-1961) főkertésznek köszönhető, hogy Debrecen város
          szinte valamennyi utcája fasort kapott. A tevékenységi ideje alatt az álta-
          la irányított belterület fásítása nagyon eredményes volt. Az ő érdeme volt,
          hogy Nyulason, majd hogy a látóképi városi faiskolában meg is termeltette
          az utcafásítás ültetési anyagát. Az 1930-as években végzett utcafásítás során
          32 fajta sorfa színesítette Debrecen utcáit. Ezekből a leggyakoribb volt 8000
          darabbal (18%) a gömb juhar. A városi klímát legjobban bíró nyugati ostor-
          fa (Celtisz) 6000 db-bal, míg a légszennyezésre kényes hársak 6900 db-bal
          (16%) szerepelnek az elültetett sorfák listáján. Érdemes külön szólni a 3800
          db, közel 9%-ot elérő japánakácokról. Az elöregedett, közel 90 éves fák két
          fasora mára összeborulva csodálatos zöld folyosót képeznek. Egyes utcák la-
          kói ma is küzdenek – annak ellenére, hogy a letörő ágak és az esős időben
          csúszóssá váló termése veszélyes – felújításuk ellen. Ezek a 90 évnél idősebb
          ültetések ma már mind megöregedtek. A város sajnos sokáig halogatta – fő-
          ként pénzügyi okok miatt – felújításukat, így most feszített ütemben kell re-
          konstrukciót folytatni.
           Az  utóbbi  évtizedekben  gömbkőrissel,  berkenyékkel,  kocsányostölgy-
          gyel, szivarfával, stb. bővült az ültetett sorfák szortimentje. Úgy néz ki, hogy
          a gömbkőris lesz a városi károsításoknak legellenállóbb fajta.
           Ezekből az öreg fákból az 1970-es felmérés szerint 56000 db élt, 1996-ban
          már csak 44000 db díszítette a város utcáit. Ez is a rekonstrukció gyorsított
          ütemét indokolja. Simon M.(92)


                      – A FÁK MULANDÓK, AZ ERDŐ ÖRÖK –
                                AZ EMBER ÉS AZ ERDŐ

           Az, hogy az embernek mindig szoros kapcsolata volt az erdővel az nem
          szorul bizonyításra. A viszony azonban ember és az erdő között a fejlődés
          folyamán változott, időről időre átalakult.
           A művelődés alacsony fokán álló gyűjtögető ember még nem törekedett az
          erdei növénytakaró, az erdő megváltoztatására. Kezdetben az ember életfelté-











                                          4
   1   2   3   4   5   6   7   8   9