Page 4 - Debreceni Nagyerdő

A beépített terület 1.668 ha 39%. Út, vasút, épület, lebetonozott terület, víz-
felszín, növénytelen egyéb terület 1%.
A fákhoz, az erdőkhöz való ragaszkodás a történelmi időkre, míg a virágok
szeretete az 1900-as évek elején meghonosított virágkorzó, majd a virágkar-
nevál hagyományaira épül.
Érdemes visszatekinteni és írásbeli emléket állítani azoknak, akiknek e cí-
met köszönhetjük. A két, szakmájában kiemelkedő szakember Török Gábor
erdőmester és Pohl Ferenc főkertész voltak. A továbbiakban az erdőmester
érdemeit érintem, ezért most csak a főkertész tevékenységét részletezem.
Pohl Ferenc (1886-1961) főkertésznek köszönhető, hogy Debrecen város
szinte valamennyi utcája fasort kapott. A tevékenységi ideje alatt az álta-
la irányított belterület fásítása nagyon eredményes volt. Az ő érdeme volt,
hogy Nyulason, majd hogy a látóképi városi faiskolában meg is termeltette
az utcafásítás ültetési anyagát. Az 1930-as években végzett utcafásítás során
32 fajta sorfa színesítette Debrecen utcáit. Ezekből a leggyakoribb volt 8000
darabbal (18%) a gömb juhar. A városi klímát legjobban bíró nyugati ostor-
fa (Celtisz) 6000 db-bal, míg a légszennyezésre kényes hársak 6900 db-bal
(16%) szerepelnek az elültetett sorfák listáján. Érdemes külön szólni a 3800
db, közel 9%-ot elérő japánakácokról. Az elöregedett, közel 90 éves fák két
fasora mára összeborulva csodálatos zöld folyosót képeznek. Egyes utcák la-
kói ma is küzdenek – annak ellenére, hogy a letörő ágak és az esős időben
csúszóssá váló termése veszélyes – felújításuk ellen. Ezek a 90 évnél idősebb
ültetések ma már mind megöregedtek. A város sajnos sokáig halogatta – fő-
ként pénzügyi okok miatt – felújításukat, így most feszített ütemben kell re-
konstrukciót folytatni.
Az utóbbi évtizedekben gömbkőrissel, berkenyékkel, kocsányostölgy-
gyel, szivarfával, stb. bővült az ültetett sorfák szortimentje. Úgy néz ki, hogy
a gömbkőris lesz a városi károsításoknak legellenállóbb fajta.
Ezekből az öreg fákból az 1970-es felmérés szerint 56000 db élt, 1996-ban
már csak 44000 db díszítette a város utcáit. Ez is a rekonstrukció gyorsított
ütemét indokolja. Simon M.(92)

– A FÁK MULANDÓK, AZ ERDŐ ÖRÖK –
AZ EMBER ÉS AZ ERDŐ

Az, hogy az embernek mindig szoros kapcsolata volt az erdővel az nem
szorul bizonyításra. A viszony azonban ember és az erdő között a fejlődés
folyamán változott, időről időre átalakult.
A művelődés alacsony fokán álló gyűjtögető ember még nem törekedett az
erdei növénytakaró, az erdő megváltoztatására. Kezdetben az ember életfelté-

4