Page 31 - A MAGYAR KIRÁLYI DEBRECENI 2. HONVÉD HUSZÁREZRED A NAGY HÁBORÚBAN

Besenyei János őrmester

Besenyei János Püspökladányban született 1883.
december 26-án Besenyei Pál és Szabó Anna
gyermekeként. Besenyi és Bessenyei névalakokkal
is szerepel a különböző forrásokban. 1911. május
6-án Királydarócon kötött házasságot Weiszenbacher
Máriával. Az 1. világháború alatt a magyar királyi 2.
honvéd huszárezredben harcolt őrmesterként. A 2.
honvéd huszárezred orosz-lengyelországi visszavonulása
közben 1914. október 9-én a Visztula partján gyalogosan
rajvonalba fejlődött, hogy a tömegekben támadó orosz
erők előrenyomulását feltartóztassa. Besenyei János
őrmester az 1. század lovait a huszárok állásai háta mögött
lévő erdőben helyezte el, hogy szükség esetén kéznél
legyenek. Csakhamar elkeseredett harcokra került a sor.
A huszárok rajvonalát az oroszok aránytalan túlereje
lépésről-lépésre szorította vissza A lovak tüzérségi
és gyalogsági tűztől megbokrosodtak és szétfutottak.
Besenyei őrmester, századának kétségbeejtő helyzetét (32. kép) Besenyei János őrmester
látva, a legnagyobb erőfeszítéssel, sűrű golyózáporban a
lovakat összeszedte és kellő pillanatban századának rendelkezésére bocsájtotta. Így század
még idejekorán lóra ült és kevés veszteséggel visszavonult. A későbbi visszavonulás során
Besenyei őrmester még igen hasznos felderítő szolgálatokat végzett és Szkála község körül
egy sebesült bajtársát mentette meg az ellenség kezei közül. 1922-ben avatták vitézzé,
vitézi telket Sarkadon kapott. Itt is temették el 1963. május 17-én. A Körösháti Temetőben
(Önkormányzati oldal 5. parcella 1. sor 3. számú sír/ Ö/05/01/03) nyugszik.

Biró Albert közhuszár

1892. január 8-án született Földesen. Az ezredben
küldöncként teljesített szolgálatot. A küldöncszolgálat
egyike volt a legveszélyesebb és legfontosabb
ténykedéseknek az első arcvonalban. Ha a csaták közben
megszakadt a harcoló csapatok telefon-összeköttetése
a parancsnokságukkal, ilyenkor küldöncök útján
tartották fenn a kapcsolatot. Egy-egy parancs idejében
való megérkezése vagy késése sokszor ütközetek
sorsát döntötte el. Biró Albert az 1915. augusztus
2-án a Chorostownál vívott ütközetben a legerősebb
fegyver- és ágyútűzben továbbított fontos parancsokat.
Ügyességének és hősies kötelességteljesítésének tudható
be, hogy a tartalékok még idejekorán avatkoztak harcba,
ezzel az ütközet sorsát döntötték el. De nemcsak küldönc,
hanem csatár, vagy járőrszolgálatban is derekasan
megállta helyét Bíró közhuszár. Minden vállalkozásban
önként vett részt s vetekedő hősiességgel harcolt. 1915.
szeptember 8-án Mukoszynnál vívott kézitusában (33. kép) Biró Albert közhuszár

- 29 -