Page 136 - Debrecen Képeskönyve
P. 136
lokzatát igyekeztek tatarozni, csinosítani. A város Az ugyanis, ami az ország parasztságának év szá-
költségvetéséből sem tellett többre, mint gyalo- zados álmát valósította meg, az a város hatal mas,
gosjárdák építésére vagy a közkutak gyarapításá- 10 ezer hektárt meghaladó szántóföldi bir to kának
ra, a közvilágítás csekély mértékű kiterjesztésére. elvesztését jelentette: az 1945. évi földre form követ-
A második világháború gazdasági nehézségeit kezményeként a vá rosi szántóterülete ket, más ma-
nem enyhítette a közelben húzódó határ áthe- gánföldbirtokokkal együtt, a szomszédos települé-
lyezésével a gazdasági tér újbóli kitágulása sem. sek paraszti lakosságának osztották fel. A cívisváros
A hadigazdálkodás torz hatásai, a lakosság terhei 16. századig megszerzett határainak eltulajdonlását
1944 nyarától elviselhetetlenné váltak. A június a hortobágyi legelők átalakítása folytatta: 1949-ben
2-tól kezdődő szövetséges szőnyegbombázások a diktatúra gazdaságpolitikájának megfelelően át-
pedig egyszerre jártak ötezres emberáldozattal, alakították állami tulajdonú gazdasággá.
és alakították át durva csapásokkal a város képét- A tanácsrendszer bevezetésével a város törté-
szerkezetét: a vasútállomás közelében lévő város- nelmi közigazgatási intézményeit megsemmisí-
rész teljesen megsemmisült, házai romhalmazzá tették, vezetését kívülről idehelyezett, megbízható
lettek. Már nem építették később sem újra, he- pártkatonákra bízták, akik a közösség hagyomá-
lyén ma tágas tér fogadja néma mementóként a nyos érdekérvényesítése helyett a központi politi-
városba vasúton látogatókat. Egészében a bombá- kai akarat érvényesülését szolgálták.
zások nyomán kisebb-nagyobb kár ért majd min- Az 1950-es évek első felében így sorvasztották el
den második lakóépületet, súlyosan sérültek a a városban a kis- és kézműipart, „államosították”
város meghatározó középületei: a Nagytemplom, a város egyházi iskoláit, visszaszorítva az egyházak
a Városháza, a Kollégium, a Zsinagóga, a Déri szerepét az élet megannyi területén.
Múzeum. A cívisváros hagyományait félresodorva már az
A katonának bevonult debreceni polgárok áldo- 1950-es évek elején elindult Debrecen erőszakos
zata mellett pótolhatatlan és fájdalmas vesztesé - nagyiparosítása: „szocialista” nagyüzemek nőttek
get okozott a város zsidó lakosságának – amelyik fel néha előzmények nélkül, néha olyan iparágak-
Az Emlékkert tavasszal és télen a térség egyik legjelentősebb anyagi és szellemi ban, ahol voltak a városban valamilyen hagyomá-
erőt képviselő közössége volt – deportálása. A há - nyok. A korábban sokszínű és gazdag kereskede-
ború után közülük csak nagyon kevesen tértek lem is a szocialista átszervezés áldozatául esett, a
vissza, többnyire ők is elhagyták a várost. lakossági fogyasztás kiszolgálása jórészt a főutcá -
A front október 20-án haladt át a városon, mi - ra koncentrált áruházakra szűkült.
után Debrecen határában véget ért a háború A diktatúra központilag megálmodott „fejlett
egyik legnagyobb páncéloscsatája. szép új világ” vízióját az erőltetett iparosítás mel-
A romokban fekvő város élni akarása újra cso- lett a kényszerített urbanizáció határozta meg.
dákat művelt. Már másnap beindult az áramszol- Ebbe a vízióba nem fértek bele az „elmaradott-
gáltatás, két hétre elkezdődött a tanítás, kinyitott ságot hordozó” tanyák, de a belső lakott területet
a közkönyvtár, decemberben pedig már hangver- övező kertvárosok sem. Így számolták fel a város
senyek, irodalmi rendezvények zajlottak, közben határához tartozó területeken a hagyományos gaz-
Debrecen újra a főváros szerepére készült, hiszen dálkodás bázisát jelentő tanyavilágot, önálló köz-
a még háború sújtotta ország újraszervezé sét el ségeket (Ebes, Hortobágy, Nagyhegyes stb.) vagy
kellett indítani: decemberben megnyílott az Ideig- tanyaközpontokat kialakítva. Ezzel lezárult Deb-
lenes Nemzetgyűlés – a hagyományokat k ö vetve, recen határainak végleges felszámolása. A város
üléseit a Kollégium Oratóriumában tartva. Más- történelmi fejlődésében, sikereiben meghatározó
nap itt alakult meg az Ideiglenes Nemzeti Kor- feltételek és adottságok eltűnése után a hagyomá-
mány is – részben debreceni politikusokkal. Az új nyos cívistársadalom is elindult a felbomlás útján.
Magyarország kialakításában fontos intézkedések A kommunista diktatúra emberi méltóságot
történtek Debrecenből: innen indultak a fegyver- és közösségi hagyományokat eltipró volta azon-
szüneti tárgyalások, itt kezdődött meg az új had- ban néhány év alatt forrpontig hevítette az elé-
sereg megszervezése. Az ország kulturális élete gedetlenséget Debrecenben is. 1956 tavaszától a
– a Magyar Írók Szövetsége és a Magyar Képző- városban is óvatos ellenzéki mozgalom bontako-
művészek Szövetsége is – kezdett újjászerveződni. zott ki: értelmiségiek, diákok vitatták meg kisebb-
A második világháborút lezáró párizsi béke nagyobb tár saságokban a politikai helyzetet, s a
visszahozta Debrecen közvetlen közelébe a határ- „magyar szabadság őrvárosában” stílusosan Kos-
vonalat és a gazdasági pangást. suth-kört alakítottak. 1956. október 23-án pedig
130 131
