Page 132 - Debrecen Képeskönyve
P. 132
A Déri Múzeum A Nagyerdő sokakat vonz az év minden szakában
A város az 1912-ben elhatározott egyetemala- kötő sugárút megépítése nagy szerepet játszott a nemcsak helyi tehetségeknek adott esélyt, de sonlóan megbecsüli a város jeles festőjét, Holló
pítás valóra váltásához a szinte üres kasszájából pangó gazdaság vérkeringésének beindításában. vonzotta a magyar szellemi élet új törekvéseit, a Lászlót is. Újabb lendületet adott a válságból való
5 millió koronát és a Nagyerdő legértékesebb Az egyetemi műhelyek kiformálódása pedig való- korszak legjelentősebb alkotóit is, köztük Németh kitörésnek a város vezetésének azon törekvése,
részén 100 hektár területet ajánlott fel. A Refor- sággal stimulálta a tudományos és művészeti éle- Lászlót. A cívisváros kulturális elitje büszkén és hogy külső forrásokkal segítse a fejlődés. Az 1925-
mátus Kollégium szellemi és tudományos bázisán tet, az iskolákban folyó tanítás színvonalát. joggal hangoztatta, hogy a Budapesten kívüli ben elkezdett kölcsöntárgyalások nyomán há -
létrehozott, a város polgárainak áldozatából meg- Nem véletlen, hogy az anyagi nehézségek elle- szellemi főváros formálódik a debreceni műhe- rom év alatt 3,1 millió dollár áramlott Debrecen-
épült egyetem valóban sokféleképpen lett a válsá- nére a debreceni irodalom és művészetek nagy lyekben. A város képzőművészei közül Medgyessy be, így a lakásínség megoldására városi bérhá-
gos helyzetből kitörési pont. A klinikatelepet és korszakai közé sorolják ezeket az éveket: az Ady Ferenc szobrai ma is ékességei Debrecennek – az zakat építettek, de jutott iskolákra, múzeumra,
az egyetem hatalmas főépületét a várossal össze- Társaság keretében kialakult szellemi műhely alkotásainak állított emlékmúzeum mellett ha- kórház- és fürdőfejlesztésre és a közüzemek –
Medgyessy Ferenc allegorikus szobrai a múzeum előtt A Békás-tó környéke népszerű hely Ködszínház: nyáresti látványosság a parkerdőben
Az előző oldalpáron Munkácsy Mihály alkotásai, az Ecce Homo és a Krisztus Pilátus előtt a Déri Múzeumban
127