Page 134 - Debrecen Képeskönyve
P. 134

gázgyár, téglagyár, vízmű, villanytelep stb. – kor-     után így az 1920-as esztendő is csak 3 ezerrel több
              szerűsítésére is.                                       lakost talált Debrecenben, a második világháború
                A város rendkívüli erőfeszítéseit támogatta a         idején, 1941-ben pedig 126 ezer ember élt a vá-
              trianoni béke egy sajátos mellékhatása is: Deb-         rosban.
              recen hagyományos vetélytársa és „ikervárosa”,            Debrecen képét a gazdasági válságig terjedő
              Nagyvárad a határon túlra került, így a regio-          rövid időszak tovább formálta. A szűk belváros
              nális szerepkörű intézmények, igazgatási hiva-          to vább nagyvárosiasodott, a Nagyerdőn emelt
              talok sokasága települt ide állást, lehetőségeket       egye  temi campusok sugárúttal kapcsolódtak a vá-
              kínálva.                                                rosmaghoz, az 1926–1928 között épült Déri Mú-
                A reménykeltő fellendülésnek a gazdasági vi-          zeum és tere a régió leghangulatosabb együttese,
              lágválság vetett véget. A város drasztikusan csök-      a debreceniek egyre népszerűbb nagyerdei pi-
              kenő bevételei már a szinten tartásra is alig voltak    henő- és szórakozóhelyeire vezető út két oldalán
              elegendőek, a pangó magánvállalkozások mellett          pedig módos-hetyke villasor nőtt ki. Ez a fejlődés
              szó sem lehetett városi fi nanszírozású gazdaság-        még inkább kiemelte a disszonanciát a nagyvá-
              élénkítésről. A nagy válság 1936-ig húzódott, és        rosias városrészek, a közvetlen környezetükben
              a pillanatnyi fellendülést újabb gazdasági recesz-      fennmaradt kisvárosias övezet és a külvárosi te-
              szió, majd a háborús kényszergazdálkodás kö-            rületeket jellemző falusias kép között, amit csak
              vette. Európai mértékkel értelmezhető nagyipar          az üzemek és a vasútállomás környékén kiépült
              ebben az időszakban sem jött létre Debrecenben,         gyári munkástelepek látványa szakított meg. De
              a kisipar mellett középvállalkozások adták erejét       nem maradt abba a kertségekbe való kiköltözés,
              és gyengeségét.                                         a dezurbanizáció folyamata sem.
                A cívisváros népessége rendkívül hektikusan             A világválság éveitől a városképet nem az épít-
              alakult a két háború közötti időszakban: az első        kezések, hanem – megfelelő forrás híján – a deb-
              világháború áldozatait menekültek pótolták vala-        receni utcák többségére kiterjedt fásítás, parko-
              melyest, majd csak mérsékelt növekedést tapasz-         sítás alakította. De a cívispolgárság igényességét
 A megszépült Víztorony  talhattunk. Az 1912-es 100 ezres határ átlépése   mutatta az is, hogy legalább a lakóházak hom-


 Melocco Miklós 1956-os emlékműve az Egyetemi Templommal  Ötcsillagos hotel a Nagyerdőn




















































 128                                                                                                               129
   129   130   131   132   133   134   135   136   137   138   139