Page 133 - Debrecen Képeskönyve
P. 133

gázgyár, téglagyár, vízmű, villanytelep stb. – kor-     után így az 1920-as esztendő is csak 3 ezerrel több
                                                                                                                                                         szerűsítésére is.                                       lakost talált Debrecenben, a második világháború
                                                                                                                                                            A város rendkívüli erőfeszítéseit támogatta a        idején, 1941-ben pedig 126 ezer ember élt a vá-
                                                                                                                                                         trianoni béke egy sajátos mellékhatása is: Deb-         rosban.
                                                                                                                                                         recen hagyományos vetélytársa és „ikervárosa”,             Debrecen képét a gazdasági válságig terjedő
                                                                                                                                                         Nagyvárad a határon túlra került, így a regio-          rövid időszak tovább formálta. A szűk belváros
                                                                                                                                                         nális szerepkörű intézmények, igazgatási hiva-          to vább nagyvárosiasodott, a Nagyerdőn emelt
                                                                                                                                                         talok sokasága települt ide állást, lehetőségeket       egye  temi campusok sugárúttal kapcsolódtak a vá-
                                                                                                                                                         kínálva.                                                rosmaghoz, az 1926–1928 között épült Déri Mú-
                                                                                                                                                            A reménykeltő fellendülésnek a gazdasági vi-         zeum és tere a régió leghangulatosabb együttese,
                                                                                                                                                         lágválság vetett véget. A város drasztikusan csök-      a debreceniek egyre népszerűbb nagyerdei pi-
                                                                                                                                                         kenő bevételei már a szinten tartásra is alig voltak    henő- és szórakozóhelyeire vezető út két oldalán
                                                                                                                                                         elegendőek, a pangó magánvállalkozások mellett          pedig módos-hetyke villasor nőtt ki. Ez a fejlődés
                                                                                                                                                         szó sem lehetett városi fi nanszírozású gazdaság-        még inkább kiemelte a disszonanciát a nagyvá-
                                                                                                                                                         élénkítésről. A nagy válság 1936-ig húzódott, és        rosias városrészek, a közvetlen környezetükben
                                                                                                                                                         a pillanatnyi fellendülést újabb gazdasági recesz-      fennmaradt kisvárosias övezet és a külvárosi te-
                                                                                                                                                         szió, majd a háborús kényszergazdálkodás kö-            rületeket jellemző falusias kép között, amit csak
                                                                                                                                                         vette. Európai mértékkel értelmezhető nagyipar          az üzemek és a vasútállomás környékén kiépült
                                                                                                                                                         ebben az időszakban sem jött létre Debrecenben,         gyári munkástelepek látványa szakított meg. De
                                                                                                                                                         a kisipar mellett középvállalkozások adták erejét       nem maradt abba a kertségekbe való kiköltözés,
                                                                                                                                                         és gyengeségét.                                         a dezurbanizáció folyamata sem.
                                                                                                                                                            A cívisváros népessége rendkívül hektikusan             A világválság éveitől a városképet nem az épít-
                                                                                                                                                         alakult a két háború közötti időszakban: az első        kezések, hanem – megfelelő forrás híján – a deb-
                                                                                                                                                         világháború áldozatait menekültek pótolták vala-        receni utcák többségére kiterjedt fásítás, parko-
                                                                                                                                                         melyest, majd csak mérsékelt növekedést tapasz-         sítás alakította. De a cívispolgárság igényességét
                                                                 A megszépült Víztorony                                                                  talhattunk. Az 1912-es 100 ezres határ átlépése         mutatta az is, hogy legalább a lakóházak hom-


                                                Melocco Miklós 1956-os emlékműve az Egyetemi Templommal                                                                                           Ötcsillagos hotel a Nagyerdőn




















































                      128                                                                                                                                                                                                                                      129
   128   129   130   131   132   133   134   135   136   137   138