Page 41 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása
P. 41

188

           let  jut  kifejezésre  azok  iránt,  akiknek  ezeket  az  eszközöket
           ajándékul  szánták.  Kicsinyek,  kecsesek  és  csaknem  valamennyi
           kézzel  faragott,  díszes.  A árgy  nagysága  10 x  15  cm.,  a  díszítés-
                                   t
           sel  12—20  cm.  átlagban.  Azonban  nem  egy  elüt  az  átlagnagyság-
           tól.  A  dísz  több  rajta.  Az  első  táblán  tulipános  díszítésűeket
           állítottam  össze.  A  tulipán  a  XVIII.  századtól  kezdve  nagyon
           kedvelt  díszítési  motívuma  a  népi  művészetnek.  Ezt  stilizálja
           a  magyar  nép  fia  annyi  és  annyi  változatban.  Legszebb  darab
           az  1782-ből  való,  mely  alul-felül tulipándíszítéssel  van  befejezve.
           Hátán   az  évszám  és  tésztagomba-nyomó.  A  jobb  szegletben
           fent  a  tulipán  tornyokban  van  kiképezve.  Lent  a  balsarokban
           úszó  teknősbéka  alakú  csigacsináló,  melynek  lábai  tulipános
           kiképzésben,  feje félholdas  kiképzésben  van artva,  múzeumunk
                                                     t
           legötletesebb  darabja.  Tőle  jobbra  a  második  bajuszos  ember-
           fej  díszítéssel.  Az  ember  fején  félholdas  főveg  van  stilizálva.
                A második  táblán  a sírkődíszítés  a domináns.  Körkörös  fej,
           azonban  ha  csak teheti,  a  tulipán  díszítésnek  is uttat  helyet.
                                                          j
           Belső  dísze  csipkés,  fogas,  rákarcolva  a  tulipán.  Itt  van  egy  pár
           nyeles  csigacsináló,  egy  penderítő,  melynek  dereka  legvasta-
           gabb,  innen  mindkét  végefele  vékonyodik.  Az  egyik  vége  véko-
           nyabb.  Ezzel  penderítik  a  csigát.
                A  harmadik  csoportban  tornyos  tükörszerű  díszítésben  van
                      P
           beillesztve. ompás darab, az  1828-ból való tornyos és nyeles  csiga-
           csináló finom fafaragással, stílusú bekarcolással,  a borda  közepén  a
           stilizált rózsával.  Ötletes darab  a nagybőgő kiképzésű  csigacsináló,
           melynek  —  többször  előfordulván  gyűjteményünkben  —  bizo-
           nyos  jelentőséget  kell  tulajdonítanunk.  Hossza  36  cm.
                A  negyedik  csoport  nyeles  csigacsinálókból  van  összeállítva.
           Nagyon   ötletes  fent  a  balsarokban  levő,  melyen  a  két  berzen-
           kedő  kakas  áll  szemben  egymással,  csak  a  lecsökkentett  nyél
           választja  el  őket  egymástól.  Alant  középen  egy  keresztesnyelű
           csigacsináló  egyedülálló  gyűjteményünkben.
                Az  ötödik  csoportban  a  XVIII.  századbeli  tornyos  tükrök
           mintái  sorozhatok.  A  felső  részükön  a  tulipános  dísz  az  ural-
           kodó.  Némelyiken  egész  szép  girland  zárja  be  a  csigacsináló
           bordát.  Legtöbbnek  az  oldala  csipkés  vagy  hullámos.
                A  hatodik  táblán  egyszerű  sima  díszítetlen  csigacsinálókat
           mutatunk   be.  Fent  a  balsarokban  szaruból  készítette  a  fésűs
           a  két  lófej es  csigacsinálót,  míg  lent  a  balsarokban  vasból  készí-
           tett  négylábon  álló  csigacsinálót  mutatunk  be,  mely  a  maga
           nemében  egyedül  áll  gazdag  gyűjteményünkben.  Nem  is  hasz-
           nálták,  mert  hamar  megrozsdásodott.
                A  középső  sor  alatt  csigapenderítők  vannak.  A  négy  felső
           sárgarézből  készült,  gombos  végű,  osztott  derekú.  Az  alsó  fából
           van.  Szintén  gombos  végű.  Teste  három  részre  van  osztva.  Lent
           és  közbül  a  balszélen  a  penderítők  elhelyezése  szemlélhető.
                Amott  egy  bádogdarab  fogja  a  csigacsinálóhoz  a  penderí-
   36   37   38   39   40   41   42   43   44   45   46