Page 42 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása

189

tőt, itt a csigacsináló egyik vála ki van fúrva és ebbe dugják az
osztatlan, dísztelen penderítőt.
A fa-csigacsinálók nagy száma mutatja, hogy az elmúlt
évszázadokban milyen felkapott levesétel volt a csiga és milyen
nagy népművészeti kul-
tuszt vittek végbe ez egy-
szerű konyhaeszközön.
A csigacsináló tarto-
zéka a penderítő. Egy
25—30 cm. hosszú, dárda-
szerű rudacska, melynek
egyik vége tűszerűen vé-
kony, másik vége jelentő-
sen vastag. Anyaga bükk-,
tölgyfa, vas, réz, csont.
Legtöbb szépen van esz-
tergályozva. Derékban szá-
mos ciráda, a végén gömb.
Különösen lakatoslegények
kedveskednek imádottjuk-^
nak egy-egy csínos pende-
rítővel. A penderítő néha
a csigacsinálóval össze van
szerkesztve. Nevezetesen
a penderítő a csigacsinálón
képzett lyukba van dugva.
A penderítő hossza 18—
25 cm.
3. A cserépcsigacsiná-
lók. A debreceni kis faze-
kasok, sőt inkább a pipa-
csinálók remekelései, akik
ezen is megmutatták mű-
vésztiiket. Nagyságuk 5—8
cm., szélességűk 15—20 cm.
hosszú. Elejtik megrovát-
kázva, ezen csinálták a
csigát, hátulja sima, a
mester nevével, vagy an-
nak neve rákarcolva, aki- Fig. 10. ábra.
nek készült. Némelyik há- Mázas cserép-csigacsinálók. Kettő-
tulján tésztagomba-csiná- nek hátán gombatészta-csináló lyuk-
lásra van egy-egy kocka gatás. Déri múzeumban.
lyukakkal bemélyítve. Fő Irdene Formen zum Bereiten einer
díszítési motívumok a tuli- schneckenförmigen Mehlspeise.
pán, melyet annyiféle vál- Darunter zwei mit Durchlöcherungen
tozatban stilizálnak, ahány zum Bereiten einer pilzförmigen Mehl-
speise.