Page 9 - Csárdakönyv_46-73
P. 9
Nagyiván
Görbe csárda
(Nagyiváni vendégfogadó)
„Hatvan csikó, hatvan tinó mind páros...
Bort ide hát nagyiványi kocsmáros!
Zsebembe' van az ára kifizetem,
Még az íjjel a jányát meg elveszem.” A Görbe csárda Nagyiván keleti szélén
A Debrecent és Füredet összekötő sót hordó út a Para- A dolgos és szapora népnek köszönhetően, alig száz
jos- és a Meggyes halom között dél felé leágazott és esztendő múlva Nagyivánon tizenhárom csizmadiát,
Szolnok felé tartva Nagyivánon keresztül vezetett. A Fü- kilenc kovácsot, kilenc hentes és mészárost, hét szű-
redről Nádudvarra vivő kisebb földút is itt haladt át. A csöt, négy molnárt, szabókat, ácsokat, takácsokat, isko-
két út találkozásánál, Nagyiván keleti szélén a 18. század lamestert és seborvost tartottak nyilván a mesterek
közepén épült fel a Görbe csárda. (Neve onnan eredhet, között. A térség megélhetést adó, alapvető foglala-
hogy az épület eredetileg L alakú volt.) tossága a legeltetéses állattartás volt, ami az ősi pász-
A tornácos épület boltozatos pitvart, gerendás fa- torkodásra támaszkodott.
mennyezetet és szépen rakott kemencét rejtett. Az ivó az A pásztorok az ünnepnapokat nélkülöző életfor-
mában is megtalálták a „szabadság pillanatait”. A
1910-es években, Ungár Ignác csaplárossága idején
legelőjükhöz közeli kocsmákban és csárdákban meg-
tizenhét méter hosszú volt. A káptalani birtokhoz
megfordultak. Leginkább az iváni Görbe csárdában, a
tartozó csárdának különálló, terméskő boltozatos
Patkósban vagy a Meggyesben.
pincéje még napjainkban is áll. A Hortobágyon ez
A hídi vásárra minden iváni pásztor igyekezett el-
akkoriban nagy ritkaságnak számított.
jutni. Korán reggel indultak, és késő este vagy másnap
A török időkben a szinte elnéptelenedett faluba a
kerültek elő. A vásáron szerezték be a csengőt, kolom-
káptalan, 1754-ben tizennégy katolikus jobbágycsa-
pot, juhászbotot, gyakran a szűrt vagy a subát is. A
ládot telepített le.
nagyiváni pásztorok a karcagi, madarasi, tiszafüredi
Az egri káptalan a telepeseknek a határban lévő vásárokra is szívesen eljártak. Ezek a vásárok voltak az
földek, vizek, a kocsma és a mészárszék használatát évi igazi ünnepeik.
nyolcszáz forint készpénzért, három akó olvasztott A Hortobágyon és környékén a legnagyobb juhász-
vajért, három hízott sertésért engedte át. Az első úrbéres bálokat, mulatságokat Mihály-nap táján tartották.
szerződés tizenkét esztendőre szólt. Nagyivánon ezt a bált szamárkendőnek nevezték. A
A település határában a megélhetést alapvetően a szamárkendőre a falu juhászai nagyon készültek. A mu-
pásztorkodás, a halászat, a csíkászat és a gyűjtögetés latságra általában a Görbe csárdában került sor, amin a
(tojás, pióca, gomba, különféle pusztai növények) adta. juhászok mellett gyakran a birkás gazdák is részt vettek.
54
