Page 9 - Csárdakönyv_46-73
P. 9

Nagyiván





                        Görbe csárda
                        (Nagyiváni vendégfogadó)


                        „Hatvan csikó, hatvan tinó mind páros...
                          Bort ide hát nagyiványi kocsmáros!
                          Zsebembe' van az ára kifizetem,
                          Még az íjjel a jányát meg elveszem.”                         A Görbe csárda Nagyiván keleti szélén


                        A Debrecent és Füredet összekötő sót hordó út a Para-          A  dolgos  és  szapora  népnek  köszönhetően,  alig  száz
                        jos- és a  Meggyes  halom  között dél  felé  leágazott és      esztendő  múlva  Nagyivánon  tizenhárom  csizmadiát,
                        Szolnok felé tartva Nagyivánon keresztül vezetett. A Fü-       kilenc kovácsot, kilenc hentes és mészárost, hét szű-
                        redről Nádudvarra vivő kisebb földút is itt haladt át. A       csöt, négy molnárt, szabókat, ácsokat, takácsokat, isko-
                        két út találkozásánál, Nagyiván keleti szélén a 18. század     lamestert  és  seborvost  tartottak  nyilván  a  mesterek
                        közepén épült fel a Görbe csárda. (Neve onnan eredhet,         között.  A  térség  megélhetést  adó,  alapvető  foglala-
                        hogy az épület eredetileg L alakú volt.)                       tossága a legeltetéses állattartás volt, ami az ősi pász-
                          A  tornácos  épület  boltozatos  pitvart,  gerendás  fa-     torkodásra támaszkodott.
                        mennyezetet és szépen rakott kemencét rejtett. Az ivó az         A  pásztorok  az  ünnepnapokat  nélkülöző  életfor-
                                                                                       mában  is  megtalálták  a  „szabadság  pillanatait”.  A
                        1910-es  években,  Ungár  Ignác  csaplárossága  idején
                                                                                       legelőjükhöz  közeli  kocsmákban és csárdákban  meg-
                        tizenhét  méter  hosszú  volt.  A  káptalani  birtokhoz
                                                                                       megfordultak. Leginkább az iváni Görbe csárdában, a
                        tartozó  csárdának  különálló,  terméskő  boltozatos
                                                                                       Patkósban vagy  a Meggyesben.
                        pincéje  még  napjainkban  is  áll.  A  Hortobágyon  ez
                                                                                         A  hídi vásárra  minden  iváni  pásztor  igyekezett  el-
                        akkoriban nagy ritkaságnak számított.
                                                                                       jutni. Korán reggel indultak, és késő este vagy másnap
                          A  török  időkben  a  szinte  elnéptelenedett  faluba  a
                                                                                       kerültek elő. A vásáron szerezték be a csengőt, kolom-
                        káptalan,  1754-ben  tizennégy  katolikus  jobbágycsa-
                                                                                       pot,  juhászbotot,  gyakran  a  szűrt  vagy  a  subát  is.  A
                        ládot telepített le.
                                                                                       nagyiváni  pásztorok  a  karcagi,  madarasi,  tiszafüredi
                          Az  egri  káptalan  a  telepeseknek  a  határban  lévő       vásárokra is szívesen eljártak. Ezek a vásárok voltak az
                        földek, vizek, a kocsma és a mészárszék használatát évi        igazi ünnepeik.
                        nyolcszáz  forint  készpénzért,  három  akó  olvasztott          A Hortobágyon és környékén a legnagyobb juhász-
                        vajért, három hízott sertésért engedte át. Az első úrbéres     bálokat,  mulatságokat  Mihály-nap  táján  tartották.
                        szerződés tizenkét esztendőre szólt.                           Nagyivánon  ezt  a  bált  szamárkendőnek  nevezték.  A
                           A  település  határában a  megélhetést alapvetően a         szamárkendőre a falu juhászai nagyon készültek. A mu-
                        pásztorkodás, a  halászat, a csíkászat és a gyűjtögetés        latságra általában a Görbe csárdában került sor, amin a
                        (tojás, pióca, gomba, különféle pusztai növények) adta.        juhászok mellett gyakran a birkás gazdák is részt vettek.




                      54
   4   5   6   7   8   9   10   11   12   13   14