Page 6 - Csárdakönyv_46-73
P. 6

Karcag





                        Morgó csárda


                        „Karcag alatt van egy kis fejír ház,
                          Abba' iszik három szegín' juhász…”

                        A nóta szerinti „kis fejír ház” talán az egyik legismertebb
                        Morgó csárda szűkre szabott országunkban. A csárdáról          Csapszék a Zádor halom lábánál
                        az első ismert említés 1765-ből maradt ránk. A „korts-
                        maház” eredetileg a városszéli  hátasabb részre épült,         (A folyton nedvesedő falú épületet többször felújították.
                        ahová a sárvíz, a láp már nem ért el. A nép emlékezete         Az 1980-as években a pincében borozót, a tornác előtt
                        úgy tartja, akkor még halászok, pákászok csónakjai is          teraszt alakítottak ki. Legutóbbi felújítására 2009-ben
                        kiköthettek  mellette.  Tán  még  Libuc  Jankó  is,  aki  a    került sor.)
                        karcagi  piacon  sok  halat  adott  el,  mert  így  szól  a      A  csárda  1970-es  működési  engedélyén  megmoso-
                        mondás: „Libuc Jankó, hová lett a csík ára? Elköltöttem,       lyogtató  a  szöveg:  „10/77-es  számú  italbolt”.  Beren-
                        bor kellett a gigámra”.                                        dezése:  „kármentő,  búbos  kemence,  kocsikerékből
                          A jelenlegi Morgó építését 1810-ben kezdték meg. A           csillár,  a  falon  korsók,  tálak,  díszbográcsok,  kunsági
                        népi  klasszicista stílusú csárda alápincézett,  kontyolt      hímzésű faliszőnyegek, a hajópadlón ikszlábú, gyalult
                        nyeregtetős épület. Jelenleg a tetőt cserép fedi, egykor       asztalok, merev hátú faszékek.”
                        azonban nád vagy zsindely boríthatta. Az udvar és az            Vannak,  akik  úgy  emlékeznek,  hogy  csapóajtón
                        utca felé nyitott tornácát három dór oszlop támasztja          lehetett  a  pincébe  lejutni,  ahonnan  alagút  vezetett  a
                        alá. A tornác zárt végéből nyílik a pincébe vezető lépcső.     Hortobágy parti Ágota csárdához. Állítják, hogy Rózsa
                                                                                       Sándor és betyárjai szorult helyzetükből azon keresztül
                                                                                       nyertek egérutat. Erről is fakadt nóta:
                                                                                         „Városvégi Morgó-csárda,
                                                                                          Szép menyecske a gazdája,
                                                                                          Legényeknek szeretője,
                                                                                          Betyárok rejtegetője”.

                                                                                       Még tartja a  néphit, hogy a  leghíresebb  lovas  betyár,
                                                                                       Bogár Imre innen indult utolsó portyájára. Ahogy lefog-
                                                                                       ták, már vitték is Pestre akasztani.
                                                                                         Az alagút létezését sokan vitatják. Azt azonban nem,
                                                                                       hogy aki az Ágota csárdáig a postaúton fogattal akart
                                                                                       eljutni, annak át kellett kelnie a Zádor-éren.
                        A karcagi Morgó


                                                                                                                                              51
   1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11