Page 87 - Debreceni Nagyerdő

KÖZTEMETŐ ÉS RAVATALOZÓ
Az egyetemek mellett a Nagyerdőbe került a Köztemető is. Az új temető lé-
tesítését a város vezetése már korábban eldöntötte. Miután több városi sír-
kert betelt, a város intézkedésre kényszerült. Az első világháború befejezése
után döntés született, hogy Debrecen új temetője, Csapókert, a Kincseshegy
homokdombjaira kerül. A háborút követő nehéz gazdasági helyzet aztán át-
húzta ezt a számítást. A pénzszűke akkor is közbeszólt. A Kincseshegyre la-
kás céljára vevők jelentkeztek. Az új temető céljára kijelölt területet sikerült
parcellázással lakótelkekre osztva értékesíteni. (A befolyt összeget az erdei
temető kialakítására fordították.)
Ezzel az intézkedési kényszer a sírkertek pótlására újra jelentkezett. Ekkor
állt elő Pohl Ferenc városi főkertész, azzal a javaslattal, hogy az új temetőt
a Nagyerdőbe kell telepíteni. Az ötletet németországi tanulmányaiból merí-
tette, ugyanis e során Hamburgban részt vett egy erdei temető kialakításában
és beindításában. A főkertész javaslatát Borsos József felkarolta, így a városi
közgyűlés a köztemetőt, a mai helyén véglegesíti.
Az Erdőfelügyelőség által 1924-ben a köztemető kijelölése is megtörténik.
A 100 holdnyi terület a Nagyerdő „hajdúhadházi vámsorompó” felőli végé-
ben nyer kialakítást. Az üzemterv szerint 93.82 kh erdő és 6.18 kh egyéb (nyi-
ladék, legelő, lakás, telek) összesen 100 kh területének az igénybevételével.
A Földművelésügyi Miniszter a köztemető céljára igénybe vett terület he-
lyett visszapótlási kötelezettséget ír elő. Ebből csak a jelenlegi 4-es út melletti
45 kh 701 nöl határos a Nagyerdővel, míg 46 kh Fancsikán, 8 kh Halápon
nyer kijelölést. A 100 holdnyi területet az erdőbirtokhoz kell csatolni, hat év
alatt beerdősíteni és erdőként kezelni.
Miután az erdei köztemető létesítésének minden akadálya elhárul, a város
magához öleli „körbekeríti” a Nagyerdőt. A bekebelezés, városrendezési fel-
adatokat ró a városi építészekre. Később ez a rendezési tervezet a Borsos féle
terven köszön vissza, de köztemető kialakítása után az ötletadó Pohl Ferenc
főkertész is az alkotók táborának vezető alakja.
A feladat a várost északról határoló Nagyerdő vérkeringésébe való bekap-
csolása. Utak nyitása, közlekedés megszervezése, ill. feltételeinek a megte-
remtése, egyszóval a Nagyerdő „belakásának”, hasznosításának keretek közé
való szorítása, egységes hasznosítási rendszerbe való foglalása, nagyon szép,
de óriási feladat.
A Borsos–Pohl együttes tervezete, a város fejlődését, fejlesztését
évtizedek- re meghatározta. A teljesség igénye nélkül érdemes csokorba
szedni, hogy az 1920-as évek erdőfoglalásai, a Nagyerdő bekapcsolása
milyen óriási lökést, fejlődést teremtett Debrecen városának.
A felvázolt városfejlesztési feladatok előtt térjünk vissza az erdei temető ki-
alakításához. A temető megnyitása előtt még évekig folyt az előkészítés.

87