Page 84 - Debreceni Nagyerdő

Az egyetemmel szoros egységet alkotó Egyetem téri közpark, mint történeti kert
védett lett.
Az értékteremtés nyomatékosításaként álljanak itt Nagy Sándor Ambrusnak a Nagyer-
dő Társaság vezetőjének szavai: „A Nagyerdő olyan hely, amelyhez hasonló az egész
országban nincsen. Ez az a hely, ahol születik, tanul, sportol, szórakozik és szerelmes
lesz az ember. Ráadásul, mivel a Köztemető is ezen a területen van, itt helyezik végső
nyugalomra is. A Nagyerdő elkíséri az „embert a bölcsőtől a koporsóig”.

A Nagyerdővel és az abba bevarázsolt „Egyetemvárossal”,
jelentőségének megfelelően igen sok szerző és szervezet foglalkozott.
1924-ben Jeszenszky Sándor 1930-ban Csobán Endre, 2002-ben Papp
József, 2003-ban a NKÖM (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma),
2006-ban Palotás Lajos, 2008- ban Kapusz Nándor, Petrovics Alice, 2008-
ban Brugósné Bodor Ilona, 2009- ben Sárvári Géza, 2010-ben Borbély
Tamás, Kollár József, Baji Péter József. A felsoroltaknak és
intézményeiknek ezúton köszönöm meg, hogy a Nagyer- dőhöz hozzátartozó
egyetem történetének fejlődésének bemutatásához az ál- taluk írt és
összeállított forrásértékű anyagok közlését lehetővé tették. Ezzel
hozzájárultak Debrecen város jobb megismeréséhez.

BOTANIKUS KERT
A botanikus kert elődje a Kollégium fü-
vészkertje volt. Mivel a tudományegyetem
bölcsőjét a Kollégiumban ringatták, nincs
ez másként a botanikus kert esetében sem.
Születéséről Tamássy Géza 1930-ban szá-
mol be.
Cserey Farkas leveléből ismerjük, hogy a fü-
vészkert létesítésének gondolatát Kazinczy
vetette fel 1807-ben. Az Ő szép lelkéből ere-
dő gondolat. Tamássy (98)
A füvészkert csak később, 33 év múl-
va 1840-ben valósul meg. Annak ellenére,
hogy a városi Tanács két szenátort megbíz,
hogy: „Az úgynevezett Pap tavának . . .
megvizsgálására . . . ha valljon ezen posványos, egészségtelen és most egy-
általlyában haszontalan üres hely . . . Füvészkertnek nem lenne-e alkalmas?”
A vizsgálat eredménye: a Pap tavát igen alkalmatosnak lenni találtunk.- sőt
Diószegi és Fazekas urak is annak találták . . ., Tamássy (98)
A geometra „Delin” Kovács György mérnök 2091 quadrát ölnek mérte.
A Tanács 1807 szeptemberében megbízza Fáy Ferenc szenátort, hogy „a Piaci
új híd (a korábban bemutatott korabeli kövezetet helyettesítő fapalló) alól ki-

84