Page 85 - Debreceni Nagyerdő

hányt földdel a Talyigás béresek által hordassa meg és az egész Plágát (tavat)
úgy planíroztassa, hogy arra a célra alkalmatos legyen”.
A professzort „Kiválasszák, majd megbízzák a Bétsben tanuló Kerekes Fe-
rencet . . . aki elvállalja . . .”
Aztán még évek telnek el (pedig még csak 1816-ban tartunk) gondolom az
olvasót is elképesztette ez a „gyors” tempó. Ezért már csak címszavakban
a folytatás:
Bek Pál királyi biztos 1822-ben sürgeti a kert megnyitását. Kerekes Ferencet
kinevezik, Vass Pált kertésznek beállítják.
1840-ben 1600 féle növénymaggal indul füvészkert, melyet gróf Tisza
Lajos és neje, ill. fiai Gesztről komoly pénzadománnyal, növényekkel
támogattak. A kert a Református Kollégium természettudományos
botanikai képzését szolgálta 1924-ig, amikor helyén a Déri Múzeum
építését kezdték meg. Ezt a szerepkörét a tudományegyetem Nagyerdőbe
költözésével szintén áthelyez- ték.
A Pap taván létesített füvészkertnek már
csak emlékeit találjuk. Élő tanúja a Déri tér
dísze a 200 évhez közeli tölgyfa matuzsálem.
Emlékét őrzi a Füvészkert utca a Kollégium és
a múzeum között Diószegi Sámuel és Fazekas
Mihály emlékműve.
A város által a Nagyerdőben adományozott
30 katasztrális hold (17 hektár) területen 1928-
tól új füvészkert létesül. Az alapítók között Soó
Rezső, Gregus Pál, Rerrich Béla és Schneider
József nevét találjuk. A kert létesítésének cél-
jai között az oktatás szolgálata mellett tudo-
mányos kutatás, ismeretterjesztés esztétikai
feladatok ellátása is szerepel. Kertismertető (67) Különösen híres a kert növény-
rendszertani kiépítése és a kaktuszgyűjteménye.

85