Page 71 - Debreceni Nagyerdő

AZ ÖRDÖG ÁRKA
EGY HIÁNYZÓ TÖRTÉNELMI EMLÉK
Debrecen határát az Ördögárkának két vonulata is átszeli. Egyik a Monostori
erdőből a Nagyerdőn fut keresztül. Az Ady Endre út nyugati oldalán a temető
bejáratától kb. 150-200 méterre húzódik.

Csörsz árka a római őrtoronnyal

A másik Pallagon áthaladva délkelet felé kanyarodva keresztezi a Fancsi-
kai-Bánki erdőt. Ennek egy szakaszát a Vámospércsi út mellett a Zsuzsi erdei
kisvasút „Csereerdő” megállójával szemben elképzelt eredeti alakjára hely-
reállítottuk. Az 1985-ös rekonstrukciót a FEFAG Debreceni Parkerdészete
hajtotta végre M. Nepper Ibolya (Déri Múzeum) irányításával. Ennek a fel-
tárásnak a folytatását javaslom a Nagyerdőben. Az itt látható nagycserei fel-
tárást jó lenne egy római őrtoronnyal kibővíteni. A színesítő látvány egyben
kilátóként is funkcionálhatna.
Az Alföld peremén mintegy 550 km hosszan végigfutó földsánc-rendszert
Balás Vilmos térképei alapján Patay Pál (Nemzeti Múzeum) irányításával
tárták fel. A köznyelv a Tiszántúlon „Ördögárkának” a Duna-Tisza - közén
„Csörsz árkának” nevezi a hatalmas földsáncrendszert.
Jelenlegi ismereteink szerint a sáncrendszert a III-XI. évszázadok között
építették, vagy a Constantinus római császár idejében itt élő szarmaták.
A földsánc egy kihegyezett oszlopsorból, mellette vízvezető árokból, ill.
ab- ban elhelyezett hegyes oszlopsorból áll. Mélysége 1,50-3,10 m, szélessége
3,40 m méretű volt. A sáncok a 300-as évek idején határjelző és védelmi
szerepet töltöttek be. Jelentőségük azonban a germán népek sikeres
támadásai miatt megszűnt.

71