Page 68 - Debreceni Nagyerdő

nek évnyitó beszédében 1930-ben hangzott el. A kijelentés igazolta a város
eddigi Nagyerdő felé nyitó törekvéseit, és évszázadokkal előre meghatároz-
ta a város fejlődésének irányát.
Véglegessé válik, hogy a város jövőjét meghatározó közintézményeket
a Nagyerdőben kívánja felépíteni. A polgármester a város lakosságáért, még
a cívisek legféltettebb kincsét, az ősi Nagyerdőt is hajlandó „behozni” a város-
ba. Az erdőt csak úgy lehet behozni a városba, ha az épített környezet mozdul
az erdő felé.
Így emberi alkotás új színtere a Nagyerdő lesz. Ezzel a természetes környe-
zet gazdagabbá, az ember szempontjából kialakuló új táj, értékesebbé válik.
Az erdőben épülő közintézmények segítségével a természet, az erdő és ember
kapcsolata közvetlenebbé élethűbbé formálódik. Jelképesen a Nagyerdő be-
jön a városba.
Kölcsey Sándor Debrecen polgármestere 1930-ban tett kijelentésével leszá-
molt az érintetlen természet illúziójával. A Nagyerdő esetében a város akkori
vezetői tudomásul vették, hogy a fejlődés, a város növekedése magával hoz-
za a természet – az erdő – változását. A Nagyerdő további csökkenését az
apafai legelő (a mai 4-es út mentén, a Köztemetőtől északra és a Lóversenytér
egy részének) erdősítésével szerették volna kompenzálni is.
Eldöntötték, hogy az erdőbe, szinte az erdő fái közé kell bevinni a várost,
akkor azt bővíteni kell. Meg voltak győződve, hogy ezzel a döntésükkel, az
itt élő emberek számára értékesebb környezeti tájat alakítanak ki és ezzel a
város érdekeit szolgálják.
Korábban az orvosegyetemet a „Bábaképezde” környékére (Wesselé- nyi–
Budai Ézsaiás utca) tervezték, míg a Tudományegyetemet a Nyomtató utca
szomszédságába, a Köztemetőt pedig a Kincseshegyre tervezte a város. Ezt
a porral bélelt környezetet adták fel egy ideális egészséges erdei miliőért.
Gondolom, ennek a döntésnek a helyességét ma már senki sem kérdőjelezi
meg. A természetvédelem is egyre inkább tolerálja a (tájfejlődés során) az
ember igényeinek egy bizonyos határig történő változását. Ezt a módosult ér-
tékszemléletet a riói egyezmény első pontja a következőkben rögzíti:
„A fenntartható fejlődés értékeinek középpontjában az emberek állnak. Ők
jogosultak – természettel összhangban – egészséges és termékeny életre.” Ju-
hász J. (56)
Azt is figyelembe kell venni, hogy a tájban, így a Nagyerdőben is a növény
és állatvilág változása mellett a múlt században végrehajtott lecsapolások,
vízrendezések okozták a megrengető klimatikus módosulásokat.
Kétségtelen az is, hogy az erdőnek, mint természeti erőforrásnak – esztéti-
kai szépségével, hasznosságával – az élővilágnak az ember szolgálata az
első- rendek feladata. Ma már az ősi gyöngyvirágos tölgyeshez való
mindenáron való ragaszkodás akadályozza egy szárazabb de természetközeli
állapot meg-

68