Page 69 - Debreceni Nagyerdő

teremtését. A klímaváltozást a növényzet változása is követi. Amíg az elveze-
tett vizet nem sikerül visszapótolni, tudomásul kell venni, hogy a Nagyerdő-
ben is szárazságtűrőbb fafajok fognak dominálni. Az átalakuló faállomány
összetétel pedig magával hozza az egész erdei életközösség változását.
A Nagyerdőt, de minden más hazai tájat is, így erdei környezetünket az
ember alakította ki és tartja fenn legjobb tudása szerint.

– GAZDAGODIK A „KULTÚRPARK” –

NAGYERDEI GYÓGYFÜRDŐ
A Vigadó és a Fürdőház üzembehelyezése, majd fokozatos fejlesztése történt
meg. Az első időszakan egy nagyobb hidegvízű úszómedencét építettek. Az
igazi fejlesztést a Sámsoni úti források sikeres feltárása okozta. Az ott talált
67 fokos hévízre 1932-től újabb medencéket, újabb vendéglőt is építettek.
Tisztelendő a fák megtartásának szándéka. Mint a korábbi fotókon láttuk az
idős tölgyfák körül szigeteket képeztek. Ezek a szigetek 3-3,5 évtizedig
bírták és árnyékukkal hálálták meg a kíméletes elbánást. A fák gyökérzetét a
meleg- vizes medencéknél kettős beton fal között cirkuláló hideg vízzel és
szellőző csövekkel hűtötték.

Gyógyfürdő bejárata
és a Csónakázó-tó (1938)

A nyolcvanas években termálvizes gyógymedencék, kupolás medencék
szauna, szálloda és vízterápiás gyógyszolgáltatással bővült a kínálat. A fürdő
területe a Régi Vigadóval együtt 8,00 ha. Korábban még részben a fürdő el-
használt vízének tárolását is megoldotta az 1930-as években épült csónakázó
tó. Ma már csak emlék a tómederben pompázó árnyat adó tölgyek látványa.

69