Page 8 - A MAGYAR KIRÁLYI DEBRECENI 2. HONVÉD HUSZÁREZRED A NAGY HÁBORÚBAN
P. 8
“Most ismertem meg csak igazán a magyar népet. Ez a világ legkülönb fajtája,
melyet csak szeretni és tisztelni lehet. Nagy kár, hogy a politizáló intelligencia mást
sem tesz, mint ezt a nagyszerű, Isten áldotta népet rontja.”
Bár a huszárság mint fegyvernem az 1. világháborúban a végóráit élte, a hazájukért,
otthonukért és hitükért küzdő debreceni kettes huszárok egytől egyig hősök voltak.
A debreceni huszárok életét és harcait, néha a csaták közötti szünetekben talált
kevés örömüket és jelentős veszteségeiket veszi számba munkájában Topor István. A
szerzőt a Nagy Háborúról, a debreceni huszárezred történetéről írott munkák, levéltári
fondok, sajtó és publicisztikai források alapos vizsgálatán túl személyes elhivatottsága
vezette családi archívumokban megbújt harctéri levelekhez, naplókhoz, eddig hivatalosan
nem, vagy csak részben publikált forrásanyagokhoz.
Ezért a munkája nem csupán szakszerű és tárgyszerű, de megmutatja a Nagy
Háborúban a debreceni huszárok életének momentumait, hétköznapi oldalának kevésbé
ismert életképeit is. A szerző mivel szakszerű, mert olvasmányos nyelven fogalmazni, de
mert lakonikusan rövid is lenni, ahol pedig a források hosszú kifejtésre, magyarázatokra
vagy leírásra csábítanának.
Ezek mellett munkájának kiemelkedő értéke a huszárezred háborús veszteségeinek
hiteles sorjázása: ahol többet érdemes és lehet tudni – hosszabban, informatívan, ahol
szűkösebbek az adatok, ott listázva.
Élvezettel olvastam, majd lapoztam újra, a kedves olvasónak is jó szívvel ajánlom
Topor István munkáját.
2021. január 20.
Dr. Mazsu János
Csc történész
- 6 -