Page 60 - Debrecen Képeskönyve

kenyerüket köszönhették megbízatásuknak, de küldött rektorok folytonos jelenléte bizonyára a
biztos előmenetelt, ígéretes jövőt és a legkiválób- legátusok gyakori látogatásainál is erősebb befo-
bak nyugat-európai tanulmányutat is remélhet- lyást biztosított. 584 olyan rektóriát (más néven
tek. Kiemelkedő helyzetű egyházközséget vagy partikulát, azaz fi ókiskolát) ismerünk, ahol több-
jobb tanári katedrát csak külföldön képzett deák kevesebb ideig debreceni tanár, debreceni metó-
kaphatott, következésképpen 1848 előtt soha nem dussal, többnyire debreceni tankönyvből tanított.
fordult elő, hogy a Debreceni Kollégiumban „do- A partikulába induló rektort ugyanis erre köte-
midoctus”, azaz hazai földön képzett professzort lezte esküje, melyet egyes korszakokban aláírásá-
alkalmaztak volna. Az európai utak fedeze tét úgy val hitelesített.
teremtették elő, hogy a jó adottságúak olyan tele- Az iméntivel ellentétes irányú mozgás is igen
pülésekre kerültek „akadémikus rektornak”, ahol élénk volt. Debrecen vonzásköre az iskolaügy te-
fi zetésük két-három év alatt megalapozta a kül- rén nemcsak a Tiszántúl határait, de olykor az
földi akadémiák költségeit, így képességei által a egyéb vonatkozásban jellemző 200-300 kilomé tert
legalacsonyabb sorból érkező növendék is a köz- is jóval meghaladta. Erre utal a városba áramlás
nemesség átlagos szintjére kerülhetett. nagyságrendje: kiváltképpen a váradi iskola be-
A Kollégium szinte rákényszerült arra, hogy olvadása után a történelmi Magyarország szinte
az ország több mint 1200 református egyház- minden vármegyéjéből érkeztek a Kollégium nö-
községével kapcsolatba lépjen. Maga az „ország vendékei olyan tömegben, hogy a felső tagozaton
iskolája” kifejezés is azt jelenti, hogy a debrece- 15 százalék alatt maradt a helyi hallgatók aránya.
nieket a református vezetők más egyházkerüle- Amint a nagykunsági egyházmegye történetírója
tekben is feljogosították támogatások gyűjtésére. összegzi a tiszántúli oktatás ügyét: „Voltaképpen
Amint az 1792. évi iskolai törvény megfogalmaz- minden iskolánk a Debreceni Kollégium részévé,
ta, a Kollé gium „az egész magyar egyház közös partikulájává alakult. Ebben a rendszerben min-
veteményes kertjévé lett”, ezért a teológiai pro- den érdek találkozott s maradék nélkül kielégü-
Hatvani István professzor a természettudományok fesszorok kijelölésébe mind a négy egyházkerü- lést nyert. Minden tanító vagy közvetlenül a (Deb- Domokos Lajos főbíró (1728–1803) a város
legtekintélyesebb művelője volt a 18. században letnek volt beleszólása. A három nagy egyházi receni) Kollégiumból került ki, vagy valamelyik és a Kollégium védelmezője
ünnepen igét hirdető legátusok, aratás és szüret jobb vidéki partikulából (…), a rektor s préceptor
Kollégiumi szénior a 18. században után pedig adománygyűjtő szuplikánsok keres- nem is dolgozhatott másként, csak ahogyan maga legfőbb céljuk mindössze a szemléltető oktatás
ték fel a gyülekezeteket. Régi idők közlekedési is megtapasztalta a Kollégiumban. Nem is volt segítése, általában tankönyvi ábrák, térképek ké-
viszonyai között ez úgy volt lehetséges, hogy a magasabb (…) célja, sem nagyobb dicsekedése szítése volt.
tanév folyamán összesen 22 hét vakáció volt. Egy- egyetlen partikulának sem, mint ha a Kollégium Figyelmet érdemel a város a magyar nyelv
egy legátus (jegyzőkönyvi feljegyzések szerint) a szabályszerű felvételi vizsgán az ő növendékét művelése, a Kollégiumból kikerült irodalmárok
egyetlen húsvéti legá ció alkalmával hatalmas te- alkalmasnak tartotta…” soka sága és a népi műveltségre gyakorolt hatása
rületeket járhatott be, végiglátogatva akár Komá- Az intézmény fő törekvése minden korban miatt is. Minek köszönhető a Debrecenben képzett
rom vármegye és a Csallóköz 20-30 református a lelkész- és tanárutánpótlás biztosítása volt, a írók és költők tekintélyes névsora? A református
egyházközségét. 18. század derekától azonban a diákok csaknem tehetségek szinte törvényszerű ideáramlása mel-
A Tiszántúl református népe akkor is a város- harmadrésze egészen más céllal érkezett, és ezek lett szerepet játszott az eredményben a tanrend
hoz igazodott, amikor annak szerényebb lehető- zöme az akadémiai tagozaton töltött 4-5 éves kép- is, amely szerint a poéták osztályának növendékei
ségei – a 19. században – már alig haladták meg zés után jogi pályán kereste kenyerét. Az iskola – mielőtt a fi lozófi ai tagozat tógás deákjai közé
a szellemi javak és egyes hagyományos termékek elöljárói és a professzorok már a korai felvilágo- léptek volna – egy esztendőn keresztül a költészet
közvetítését. A nemritkán 300-400 kilométer tá- sodás időszakában komoly fi gyelmet szenteltek a mesterségbeli fogásait tanulmányozták a legjobb
volságban élő református közösségek évenként tehetségeknek. klasszikusok példáján keresztül, illetve a prae cep-
60-70 rektort hívtak az „Anyaoskolából”. A kollé- A Kollégium a legkorábban zenei téren ösztö- toruk által megadott témákat gyakorolták. Jel -
giumi diákságnak a paraszti kultúrára gyakorolt nözte a művészi hajlamúakat, így vélhetőleg az ősi lemző módon egy Gergely nevű debreceni rektor
erős hatását folklórvizsgálatok is igazolják, töb- hagyományokat folytató énekkar, „a rigidusnak tollából már 1550 tájáról ránk maradt a „micso-
bek között a kéziratos diákirodalom révén, amely híresztelt kálvinizmus édes mollját” zengető Kán- dás a fesvény ember” témájának kifejtése, amely-
a népköltészet és a műköltészet közötti közvetítő tus szerezte a legtöbb barátot az intézménynek. lyel év századokkal később is százak próbálkoz-
szerepről tanúskodik. Jellemző módon a magyar Az iskolai törvény azonban azt is rögzítette, hogy hattak iskolai kötelességképpen, „egy fösvénynek
tudósok közül először egy debreceni diáknak, „a festés tanulása és gyakorlása üres órákon nem- le írása” címmel. A feladat legismertebb megvaló-
Lugossy Józsefnek támadt kedve és adódott alkal- csak hogy nem tiltott, de ajánlatos is azoknak, akik sulása minden bizonnyal Csokonai Zsugori uram
ma (pásztortüzek mellett éjszakázva) összegyűj- a természettől erre ajándékot nyertek”. A képző- című költeménye. A Kollégium egyrészről olyan
teni a különböző csillagképeknek a magyar nép művészetek terén az egész Alföld vonatkozásában irodalmárok tehetségét táplálta, mint Szenczi
száján élő neveit. A falusi, mezővárosi iskolákba új fejezetet nyitottak a rézmetsző diákok, jóllehet Mol nár Albert, Szentjóbi Szabó László, Fazekas

54 55